Március 10-i bírságok

A  március 10-én, Marosvásárhelyen megtartott  Székely Szabadság Napja után a csendőrség jogtalan bírságokat szabott ki szervezőkre és résztvevőkre egyaránt, sőt akadt olyan is, akit megbírágoltak, pedig nem is volt jelen a fent megnevezett rendezvényen.  A bírságokat főleg „be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvény szervezéséért, illetve rendbontásért" rótak ki közel 100 szervezőnek és résztvevőnek. 

Végleges bírósági ítélet született arról, hogy a felvonulás legális  volt,  mivel  gyülekezési törvény szerint a polgásrmesternek tudomásul kellett volna vennie a bejelentést, miután a törvényes határidőn – 48 órán belül – nem emelt ellene kifogást. Ezek után a legtöbb bírságot megfellebezték, a bíróság pedig sorra törli el azokat.

 A Jogaink Egyesület  kiállított  egy, a bírságolási jegyzőkönyv megsemmisítésére vonatkozó kereset-mintát, ezzel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy ezeket a jogtalan bírságokat mihamarabb eltöröljék.

Az egyik ügyben meg is születettek az elsőfokú ítélet, amely ugyan még nem jogerős, de megállapította azt, hogy a csendőrség jogtalanul állította ki a szabálysértést megállapító jegyzőkönyvet.

Ahogy ez már ismeretes a jegyzőkönyveket, postai úton közölték, a panaszos március 23-án vehette át a kihágást megállapító okiratot. Ő ezt a jegyzőkönyvet megtámadta, hiszen a benne foglaltak, miszerint egy nem engedélyezett rendezvényen vett részt, valamint hogy a cselekedeteivel megzavarta a közrendet és a köznyugalmat, nem felelnek meg a valóságnak. Ugyanakkor, azt is kifogásolta, hogy a jegyzőkönyvben nincs meghatározva, hogy a panaszos pontosan milyen cselekedetei miatt történt a bírságolás, valamint sérelmezte azt, hogy a jegyzőkönyv az ő vagy valamely tanú jelenléte nélkül lett kiállítva.

A csendőrség arra hivatkozott, hogy egy videófelvétel alapján lett megállapítva a kihágás, ezért nem volt szükség a törvény által előírt feltétel teljesítésére, miszerint a panaszos vagy egy tanú jelen kell legyen a jegyzőkönyv kiállitásakor. Ugyanakkor kiemelte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata szerint, a szabálysértési jegyzőkönyveknek bizonyító ereje kell legyen a panaszossal szemben.

A Bíróság a felhozott érveket vizsgálva megállapította, hogy a jegyzőkönyv ugyan törvényesen volt kiállítva, de megvizsgálva az alapjáúl szolgáló videófelvételt úgy határozott, hogy nem történt kihágás, hiszen a tüntetés békésen zajlott, a panaszos nem követett el semminemű olyan cselekedetet ami a megzavarhatná a közrendet vagy a köznyugalmat. Kiemelte, hogy a csendőrség által megjelölt törvényes alap, miszerint csendháborítás történt, nem megalapozott, hiszen a hangoskodás a tüntetések természetes velejárója. A panaszos azon konkrét cselekedetére, melyben csendháborítást követne el, sem a jegyzőkönyvből, sem a videófelvételből nem lehet következtetni. Mindezekért a bíróság érvénytelenítette a csendőrség által kiállított jegyzőkönyvet.

Az ítélet ellen a csendőrség fellebezést nyújtott be.

A Törvényszék a Marosvásárhelyi Csendőrség fellebezését elutasította, így az elsőfokú határozat, melyben megállapítást nyert hogy a panaszos nem követett el közrendet vagy köznyugalmat sértő cselekedetet, jogerőre emelkedett, tehát ezen ítélet ellen már nem nyújtha be egyik fél sem fellebezést és teljes egészében végrehajthatóvá válik. Ugyanakkor a csendőrség részére 100 lej értékben büntetést rót ki, a nyilvánvalóan megalapozatlan fellebezés benyújtása miatt. Azonban a büntetés kiróvása ellen a csendőrség felülvizsgálati kérelemmel élhet.

 

Az  elsőfokú ítélet teljes tartalma az alábbiakban megtalálható.