Székely zászló Csíkszereda főterén

Tőke Ervin, miútán épitkezési engedélyt kapott az önkormányzattól, hogy Csíkszereda főterén, közterületen, elhelyezzen ideiglenesen, két évre, egy zászlótartót zászlóval, 2016.06.03 –án felhúzta a székely zászlót. Emiatt Tőke Ervinnek, két büntetést is kiszabtak, 1.000 és 10.000 lej értékben, ugyanakkor  a  székely zászlót is elkobozták.

Az útobbi büntetést azért szabták ki, mert a rendőr a jegyzőkönyv alapján azt állapította meg, hogy Tőke Ervin megszegte a 141/2015 törvény 4. cikkelyének első bekezdését és az 5. cikkelyt, amely a közigazgatási egységek saját zászlójuk használatáról szól.

Ez a jegyzőkönyv ellen Tőke Ervin panaszt tett a csíkszeredai bíróságon és az ügyet a 3108/258/2016 számon jegyezték.

A Csíkszeredai Bíróság 4045/2016-os döntésében elfogadta a jegyzőkönyv ellen benyújtott panaszt és megsemmisítette azt, eltörölve a kiszabott büntetést.

A 141/2015 –ös törvény 4.cikkelye alapján a közigazgatási egységek saját zászlójukat csak a közigazgatási egységek székhelyére helyezheti el, a közintézmények főbejárata felé, együtt Románia és az Európai Unió zászlójával. Az elsőfokú bíróság, a fenti jogszabályt úgy értelmezte, hogy ez csak a közigazgatási egységekre ró ki kötelességeket. A törvény értelmében, igaz, hogy a szankciót egy természetes személyre is ki lehet szabni,  viszont a törvény 4.cikkelye kizárólagosan a közigazgatási egységekre vonatkozik. A konkrét esetben, Tőke Ervin az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei alelnöke, de a Hargita Megyei Tanácsának nem képviselője. Ugyanakkor a székely zászló nem Hargita megye zászlaja is egyben, ha a törvényt szigorúan értelmezzük, ahogy ilyen esetekben ez elvárható.

A bíróság megállapította ugyan, hogy a Hargita megyei tanácsa a 324/2015 számú határozatában elfogadta a Hargita megye zászlajának a székely zászlót, azonban ezt a határozatot a prefektus megtámadta a törvényszéken. Így, ez a határozat fel volt függesztve már 2016.02.24-től és időközben pedig semmisé is volt nyilvánítva. Ezen körülményeket figyelembe véve, nem lehet azt állítani az elsőfokú bíróság szerint, hogy a székely zászló egyben a megye zászlója is.

A bíróság határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Hargita Megyei Rendőrség, a hargitai Törvényszék pedig a 466/2017 számú döntésében elfogadta a Hargita Megyei Rendőrség fellebezését a Csíkszeredai Bíróság 4045/2016-os döntése ellen és jogosnak ítélte meg a kiszabott büntetést.

A fellebezésre Tőke Ervin válasziratot fogalmazott meg, amelyben az előzőekben felhozott érveket is előterjesztette.

A székely zászló a romániai magyar kisebbség nemzeti szimbóluma, identitásának részét képezi. A székely zászló használatát egy törvény vagy jogi előírás sem tiltja, így ebben az esetben a székely zászló használata miatti büntetés és a zászló elkobzása jogellenesnek mutatkozik és rendőrségi túlkapásnak minősül. A székely zászló nem egy másik állam zászlója és nem is Harhita megye zászlója, ahogyan ezt tévesen értelmezte a rendőrség. Továbbá a bírságolásnak nincs jogalapja sem, hiszen a törvény, amelyre a rendőrség hivatkozott csak a közigazgatási egységekre nézve ír elő kötelezettséget a saját zászlójuk használatával kapcsolatban, így ez nem vonatkozik Tőke Ervinre, ebben a konkrét esetben. Továbbá, hivatkozott a 113/1996 –os törvényre, amely a Román-Magyar egyezményt ratifikálta, amely 14.cikkelye szerint a szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy toleráns környezetet elősegítsenek  és biztosítsanak az ország területén élő különböző etnikumú polgárok között. Ugyanakkor a szerződő felek nyilatkozzák, hogy esetünkben, a romániai magyar kisebbségnek joga van a saját kultúrája, anyanyelve és nemzeti identitásának megőrzéséhez és tiszteletben tartásához.

Továbbá, a kiállított jegyzőkönyv az alkotmányos előírásoknak sem felel meg. Például az Alkotmány 11. cikkelye előírja, hogy a Román Állam kötelezi magát arra, hogy jóhiszeműen tiszteletben tartsa azokat a nemzetközi egyezményeket, amelynek részese, mint például a Helyi Önkormányzatok Európai  Chartája, amelyet Románia a 199/1997 –es törvénnyel fogadott el. Ugyanakkor az Alkotmány 6.cikke az, amely szerint jogosan lehet Romániában a székely zászlót használni, mivel ez az előírás alapján az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek esetében az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önkifejezés szabadságát, ennek megőrzését és fejlesztését.

Ennek ellenére a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a székely zászló úgy ismert, mint Hargita megye zászlója, és nyilvánvaló, hogy Tőke Ervin másként használta a székely zászlót, mint ahogyan ezt az említett törvényes előírások megengedték volna.

Továbbá, a bíró azt is megjegyezte, hogy abban az esetben, ha a megbírságolt úgy gondolta, hogy a székely zászló nem a megye zászlója is egyben, akkor miért nem élt azzal a jogával, hogy ezt a jegyzőkönyvben felvegyék. A romániai jogszabályok alapján, nincs ilyen kötelezettség, hogy a panaszos megjegyzéseket fűzzön a kiállított jegyzőkönyhez, illetve ha ezt nem teszi, akkor ezt ellene lehessen felhasználni.

Ugyanakkor a törvényszék döntésében azt is kiemelte, hogy a kiszabott büntetés mértéke arányos az elkövetett szabálysértés súlyosságával, mivel Tőke Ervin tette rendkívül súlyosnak minősíthető, azáltal, hogy egy monoetnikus szimbólumot tűzőtt ki Csíkszereda főterére, közterületre, amelyet minden etnikumhoz tartozó személy közösen használhat.

Mivel a hazai jogorvoslati forrásokat már kimerítettük, az EJEB-hez  fordultunk panasszal, mivel úgy gondoljuk, hogy a román állam az egyezmény több cikkelyét is megsértette, mint például a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyílvánításhoz való jogokat.