Tűzifa szállítása az őrtűzekre

2015 október 24-én a Székely Nemzeti Tanács szervezésében Székelyföld számos településén  egy időben őrtűzeket gyújtottak, a Székelyföld autonomiájának napja alkalmából.

Összesen 68 településen lobbantak fel az őrtűzek, a Székelyföld határát megvilágító nagyméretű rendezvény kapcsán.

Málnási Szabolcs, gyergyószentmiklósi lakos, a rendezvény helyszínére szállított tűzifát. Útközben a furgont megállította a rendőr, Málnásitól azt kérték, hogy mutasson fel az erdészeti hatóságok által a szállított fára aznap kiállított szállítólevelet. Ilyennel õ nem rendelkezett, csak a fa vásárlásakor kiállított számlát tudta bemutatni, ezért Málnási Szabolcsot 2000 lejre büntették és a fát elkobozták. A szállított fa nem a Málnási Szabolcs tulajdona volt, hanem a helyi rendezvény szervezőjéért.

A kiállított jegyzőkönyvben az áll, hogy Málnási Szabolcs gépkocsival 0,2 légköbméter fát szállított hivatalos szállítólevél nélkül. Az elkobzott fát az erdészeti hivatalnak adták át megõrzésre.

A rendõrség által kiállított CCS 0046176 számú kihágási jegyzõkönyv ellen Málnási panaszt tett a Gyergyószentmiklósi Bíróságon, ez lett a 1755/234/2015 számú ügy, a keresetlevélben pedig a következő érveket terjesztette elő.

A jegyzõkönyvben tévesen állítják azt, hogy származást igazoló és szállító irat nélkül szállított fát Málnási, mert a fa tulajdonosa bemutatta a rendõröknek a fa vásárlásáról kiállított iratokat, tehát a származást igazoló törvényes számlát.

A vonatkozó jogszabály szerint (171/2010-es törvény) csak akkor van szükség szállítólevélre, ha a fa mennyisége meghaladja a 0.1 köbmétert. Ugyanakkor a törvény célja a falopások megakadályozása és nem az, hogy valaki az általa törvényesen megvásárolt fát szállítsa. A jegyzõkönyv szerint a szállított mennyiség 0.2 légköbméter, azaz 0.12 köbméter, ami ugyan kicsivel nagyobb, mint a törvényes küszöb-érték, de ez csak becsült mennyiség, hiszen a fa nem volt megmérve. Mivel nem létezik bizonyíték arra nézve, hogy Málnási valóban törvényt sértett, a bíróságtól kérte, hogy az elkobzott fát a per során szakszerűen mérjék meg. Ezenkívül, az elkobzás másnapján az erdészeti hivatalt is megkérte, hogy a fát őrrizék továbbra is külön, hiszen panaszt tesz a jegyzőkönyv ellen, az elkobzott fáról fénykép is készült.

A rendõrség válasziratában két érvet hoz fel a saját védelmében, hogy a kihágást a rendõr személyesen tapasztalta, így a jegyzõkönyv tartalma megalapozottnak tekintendõ, utána pedig azt állítják, hogy a fa mennyiségét egy erdészmérnök állapította meg, az, aki át is vette azt az erdészeti hivatal részérõl.

Az erre adott válaszában a felperes ismételten hangsúlyozza, hogy az elkobzott fát senki nem mérte meg, tehát a rendõrség valótlant állít és kérte, hogy a fát mérjék meg.

A bíróság nem hagyta jóvá a faanyag megmérését és a panaszt elutasította, megállapítva, hogy a hatósági személyek által az általuk személyesen észleltekrúl kiállított jegyzőkönyvek törvényesnek és magalapozottnak tekintendőek, annak ellenkezőjének a bizonyítása a megbírságolt személy feladata, ezért a kirótt büntetést arányosnak ítélte meg az elkövetett tett súlyosságával.

A panaszt a bíróság a 2016.IX.29.-én kelt 1547/2016 számú ítéletében elutasította.

Az ítélet ellen Málnási fellebbezett, hivatkozva a 2/2001-es Kormányrendelet 34. cikkelyére, miszerint a panasz ügyében eljáró bíróság a felek meghallgatása után köteles beszerezni minden olyan törvényes bizonyítékot, ami ahhoz szükséges, hogy ellenőrizni lehessen a jegyzőkönyv törvényességét és megalapozottságát, amely az ügyben nem történt meg. Esetünkben, tehát a bírónak akkor is kötelessége lett volna elrendelni az elkobzott fa megmérését, ha mi ezt nem kértük volna.  Az alapfokú per során a bíróság kihallgatta a fát átvevő erdészmérnököt, aki megerősítette, hogy a famennyiséget a rendőrök állapították meg, nem volt szakszerűen megmérve,  illetve hogy az ő becslése szerint a mennyiség kisebb, 0,10-0,15 légköbméter, ami  0,06 - 0,09 köbméter.

A fellebbezést a Hargita Megyei Törvényszék 2017.VI.7.-én kelt 522/2017-es számú ítéletével jogerősen elutasította. Ezt Málnási 2017.VIII.25.-én kapta kézhez.

A törvényszék álláspontja szerint azért nem lett volna releváns a fa megmérése, idézve a vonatkozó törvénycikkelyt, miszerint nem szükséges szállítólevél, ha a "forgalmazott famennyiség" kevesebb mint 0.1 köbméter. A törvényszék szerint az nem nyert bizonyítást a per folyamán, hogy az elkobzott fa "forgalmazott" lett volna, márpedig csak akkor érvényes a küszöbérték, minden más esetben mennyiségtõl függetlenül szükség van szállítólevélre. A törvényszék azzal indokolja a fa megmérésének az elutasítását, hogy a küszöbérték csak "forgalmazott famennyiség" esetén érvényes, márpedig az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a szóban forgó famennyiség "forgalmazott" lett volna.

Ugyanakkor, a törvényszék álláspontja szerint a büntetés nagysága arányban van a cselekedet társadalmi veszélyességével, s a megrovás nem lenne alkalmas arra, hogy általa megvalósuljon az áthágott törvény célja.

Mindezek figyelembevételével a törvényszék a fellebbezést elutasította, így a büntetés és az elkobzás jogerőre emelkedett.

Az ügy kapcsán fontos figyelembe venni annak kontextusát, hiszen a Székelyföld őrtűzeinek gyújtása alkalmából büntették meg Málnásit, aki erre a rendezvényre szállította a faanyagot, ráadásul a szervező kérésére, annak udvaráról, a saját és hivatalosan megvásárolt faanyagát, a törvény által megengedett mennyiségben.

Tekintetbe kell ugyanis venni azt, hogy a lovas-pályán egy nyilvánosan meghirdetett politikai jellegû rendezvényre került sor, Málnási pedig oda szállított kifejezetten a rendezvényre előkészített tűzifát. Ilyen esetben a rendőrség dolga az, hogy biztosítsa, hogy a rendezvény optimális körülmények között zajlodjon le, gondoskodjon arról, hogy az állampolgárok háborítatlanul élhessenek alkotmányos gyülekezési jogukkal. Jogos feltételezés az, hogy ezzel ellentétben a rendőrség tudatosan zavarta meg a rendezvényt.

Ugyanakkor a per során a tisztességes eljáráshoz való jog is többszörösen sérült, mert a bíróság és a törvényszék a hazai törvények több előírását sértette meg.

Mivel a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítettük, az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.