Sértegetés

Kérdés 

Azt mondták nekem az utcán, hogy büdos magyar, s hogy beszeljék románul, ha nem akkor menjek vissza Magyarorszagra. Mit tehetek?

Válasz 

A személyiségi jogok sérelmét jelenti többek közt a hátrányos megkülönböztetés, a becsület és a jóhírnév megsértése. Ha úgy érzi, hogy a fenti kijelentéssel a személyiségi jogait sértették akkor a bírósághoz fordulhat, polgárjogi úton egy kártérítési keresettel, melynek keretén belül kérhet egy bizonyos kártérítési összeget, amely tulajdonképpen egyfajta pénzbeli kompenzációt jelenthet a károsult számára, vagy, hogy a jogsértő tartózkodjon a jövőben a jogsértés gyakorlásától. A bizonyítási teher ebben az esetben az Öné.

Továbbá fontos tudni, hogy a 137.-es számú, 2013-as évi Kormányrendelet 15. Cikkelye alapján kihágásnak számít, ha nem teljesíti a bűncselekmény feltételeit, bármely olyan propaganda, nemzeti-soviniszta jelleggel bíró nyilvános magatartás, amely nemzetiségű vagy fajra irányuló felbujtást tartalmaz. Ezt a kihágást 1.000 lejtől- 30.000 lejig büntetik, ha fizikai személy ellen irányul, vagy 2.000 lejtől- 100.000 lejig, ha a tárgya egy emberi csoport vagy közösség.

Ebben az esetben a panaszt az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanácshoz kell letenni, és ez az illetékes intézmény is a büntetés megállapítására. Morális vagy anyagi kártérítés a Diszkrimináció ellenes Tanács nem ítélhet meg.

A 137/2013 Kormányrendelet 27. Cikkelye értelmében az a személy, aki diszkriminálva érzi magát, a bíróságon kérhet kártérítést egy polgárjogi eljárás keretén belől.  Fontos lehet, hogy ezen kereset benyújtásához a sértett félnek nem kell bélyegilletéket fizetnie.

További kérdések

Ha az alapszabályban az áll, hogy alakuláskor az egyesület elnöke XY. Ha õ letesz a bíróságra abból egy másolatot, akkor miképpen lehet biztos a bíró abban, hogy az egyesület egyáltalán létezik még, illetve hogy még mindig XY az elnöke?

A marosvásárhelyi táblabíróság 413/R/2017-es ítéletében ez áll:

"...reclamanta ... a depus la dosarul primei instante ... actul constitutiv si statutul, continutul actelor si identitatea pãrtilor fiind atestate de avocat, conforn art. 3 alin. 1 din Legea 51/1995."