A jövő joga ma: a digitális kor legégetőbb (jogi) kérdései

Mi a közös Naruto, a szelfiző majomban, egy MI által generált Mona Lisa képben és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásában? Mindegyik téma helyet kapott a digitális kor jogai köré épülő kolozsvári konferencián, rámutatva, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a mindennapjaink szerves része, hanem komoly jogi, etikai és társadalmi kérdéseket is felvet.

Április 5-én került megrendezésre „A digitális kor jogai” című konferencia Kolozsváron, amelynek szervezésében a Jogaink Egyesület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, valamint a Kisebbségi Jogvédő Intézet is részt vett. Az egész napos konferencia során szó esett, többek között, a mesterséges intelligenciáról és annak hatásáról a társadalomra, az MI által újraírt szerzői jogról, az online platformok felelősségéről, a dezinformáció jelenségéről, valamint a kisebbségek védelme is felmerült a digitális korban.

A konferencia meghívottjai ügyvédek, egyetemi oktatók, kutatók és szakértők voltak, akik egy-egy aspektusát mutatták be ennek az elég komplex témakörnek. Dr. Fábián Gyula, a Sapientia EMTE és a BBTE oktatója, volt főügyész helyettes „Elnéző-e a román igazságszolgáltatás a nemzeti kisebbségi közösségek ellen elkövetett bűncselekmények esetében?” című előadásában kiemelte, hogy a román igazságszolgáltatás tárgyilagosságát nagyon sok esetben befolyásolja a per tárgyának etnikai vonatkozása, valamint a bírák többségi etnikumhoz való tartozása a kisebbségi vádlottakat vagy akár sértett feleket érintő ügyekben.

Molnár Zsolt Ombudsman helyettes előadásában („Gyűlöletbeszéd Romániában – Van-e számonkérés?”) a gyűlöletbeszéd büntethetőségének kérdését járta körül. Kiemelte, hogy bár a román jogi keret létezik, és elviekben lehetővé teszi a gyűlöletkeltő megnyilvánulások szankcionálását, a jogalkalmazás gyakran hiányosságokat mutat, ami aláássa a jogbiztonságot és a kisebbségek védelmét. Előadásában kitért a Nép Ügyvédjének szerepére is ezen a területen.

Borsos Orsolya, az Országos Audiovizuális Tanács tagja „Szabályozható-e az online tér? Törvényes keret és a gyakorlati alkalmazás kihívásai” című előadása a média- és online tartalomszabályozás dilemmáira fókuszált, bemutatva, hogyan működik a gyakorlatban az Országos Audiovizuális Tanács által indított eljárás és melyek azok a jogellenes tartalmak, amelyek eltávolítási rendelet tárgyát képezhetik.

A digitális tér egyre több kérdést vet fel a jogalkotók és a jogalkalmazók számára is– erre mutatott rá Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő, információbiztonsági auditor „Kódolt előítéletek – Diszkriminatív algoritmusok a mesterséges intelligencia korában” című előadása. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az MI rendszerek esetében fennáll a veszélye annak, hogy megerősítsék a társadalmi előítéleteket, amennyiben nem megfelelően tervezik őket.

Dr. Gyeney Laura habil. egyetemi docens PPKE JÁK, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója „Kisebbségi nyelvhasználat a digitális korban” című előadásában azt vizsgálta, hogy a kisebbségi nyelvek használata miként érvényesül – vagy éppen sérül – az online térben. Hasonló témákat érintett Dr. Szemesi Sándor, a KJI tanácsadója és az Alkotmánybíróság főtanácsadója „Emberi jogok védelme a digitális korban – kisebbségi jogi nézőpontból” című előadásában.

Dr. Mayer Erika ügyvéd, a Kárpát Jogi Network elnöke „Kódok és jogok – Az AI által újraírt szerzői jog” című előadása arra világított rá, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak technológiai, hanem mélyreható jogi kérdéseket is felvet – például a szerzői jogok terén. Az előadás során szó esett Naruto szelfiző majomról is, aki véletlenül készített önportrét egy indonéz dzsungelben és ezzel a tettével évekig tartó szerzői jogi vitát indított el.

Az álhírek elleni fellépés szintén fontos aspektusa a digitális korszak jogi kihívásainak. Dr. Nemere Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatási és jogi szakértője előadásában („Ki döntheti el, hogy mi az álhír? – Az Európai Unió és a tagállamok eszközei az online dezinformáció szabályozására”) az uniós és tagállami szintű szabályozási mechanizmusokat elemezte.

Kis Júlia ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke „Az online platformok felelőssége – Ki véd meg engem?” című előadásában azt elemezte, hogy a közösségi média platformok milyen mértékben tartoznak felelősséggel a megjelenő tartalmakért, és milyen jogi lehetőségek állnak a felhasználók rendelkezésére az őket ért támadásokkal szemben.

Végezetül, Dr. Kokoly Zsolt, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa „Kultúráról a közösségi médiában – hol végződik a szólásszabadság és hol kezdődik az idegengyűlölet és kirekesztés? Az Alexandru Pătrașcu v. Romania ügy tanulságai” című előadásában egy konkrét strasbourgi ügy kapcsán vizsgálta, hol húzódik a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletkeltés között.

A konferencia egyik kiemelkedő programpontja egy panelbeszélgetés volt, amely új perspektívát vitt a rendezvény tematikájába. A meghívott szakértők mélyrehatóan vizsgálták a digitális jogokkal kapcsolatos aktuális kérdéseket, különös tekintettel a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaira. A „Tech panel: A mesterséges intelligencia kihívásai – Társadalmi kérdésekre technológiai válaszok?” című beszélgetés során ismételten különböző szakterületek képviselői ütköztették nézeteiket a technológia és a társadalom közötti kölcsönhatásokról. A beszélgetés résztvevői között volt Dr. Csató Lehel, egyetemi tanár, informatikus és kutató, Székely Szabolcs, a NeutralBlocks társalapítója, vállalkozó és informatikus és Székely Barnabás. A beszélgetést Dr. Orbán Katalin, a Román Televízió (TVR Cluj) munkatársa moderálta.

Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a a konferencia támogatóinak, a társszervezőknek, valamint az előadóknak, hogy elfogadták a meghívásunkat és a résztvevőknek, hogy velünk tartottak ezen a napon!

Szerző: Biró Réka, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

Telefonhasználat az iskolában: szükséges szabályozás vagy a tulajdonjog korlátozása? Íme a diákok véleménye az új szabályozásáról!

A Jogaink Egyesület 2024 őszén megszervezte az VII. Jogi ki mit tud? vetélkedőt. Az oktatásban jelentős változás ment végbe a 2024-2025-ös tanév kezdetétől. Az oktatási törvény és a Tanulói Statútum tiltja a mobiltelefonok használatát az órákon, kivételt képez az az eset, ha a telefon használata oktatási céllal történik. Ennek megszegése büntetéseket von maga után. A verseny első fordulójának utolsó feladata az volt, hogy a versenyzők mutassák be a büntetések fajtáit és a büntetések kiszabásának eljárását, valamint mondják el a véleményüket erről a szabályról, érintve a tulajdonjogot és az oktatáshoz való jogot is. A tanulók válaszaiból megtudhattuk, hogy különböző erdélyi iskolák hogyan alkalmazzák ezt az új szabályt. Számos helyen lépcsőzetesen alkalmazzák a büntetéseket a szabályok megszegésének gyakorisága függvényében. Vannak tanintézmények melyek élnek azzal a lehetőséggel, hogy összegyűjtik a tanítás kezdetekor a készülékeket és csak tanítás végén adják vissza a diákoknak. Mások a gyerekeknél hagyják a készülékeket, de ha szabálytalanul használják óra közben akkor elkobozzák és a szülőnek vagy gyámnak adják vissza tanítás után.

Mivel ezen feladat során nagyon érdekes válaszok, vélemények és kritikák születtek a diákok részéről egy kis összefoglalóban szeretnénk ezt bemutatni. Sokan megfogalmazták azt, hogy milyen céllal jött létre ez a szabály és milyen pozitív hatásai lehetnek az oktatásra:

„Véleményünk szerint ez a törvény szükséges volt mivel a telefonhasználat egy figyelmet zavaró tényező, amely visszatarthatja a diákokat a tanulástól. Ez a törvény szükséges az oktatás eredményének javítása céljából, a mobiltelefonok iskolában való megjelenése óta a diákok eredményei romlanak, általános műveltségük beszűkült.”

„A mobiltelefon-használat korlátozása az órák alatt alapvetően érthető, hiszen a diákok figyelme sokszor elkalandozik, ha a technológia könnyen elérhető számukra. A telefonok lehetőséget adnak nemcsak a tanulást zavaró tevékenységekre (játék, közösségi média), hanem csalásra is, például dolgozatok vagy feleletek során”

„Bizonyos szempontból egyetértünk ezzel a törvénnyel, mivel az iskola rengeteg lehetőséget kínál számunkra, melyeket könnyen elszalaszthatunk, ha a telefonjainkat piszkáljuk. Ilyen például a társas interakciók lehetősége”

A tulajdonjog és az oktatáshoz való jog kapcsán a következő gondolatok születtek:

„Amíg diákok vagyunk, a szabályok ránk is érvényesek, és ezek betartása, vagy megszegése és kérdőre vonása még az életre is fel tudnak készíteni minket, mivel a külvilágban is szabályok szerint élünk. Minden szabályok alapján működik, ezért meg kell tanuljuk már ennyi idősen azt, hogy a szabályszegéseknek következményeik vannak, ugyanúgy, mint az iskolában, amikor a tanár elveszi a diák elektronikus eszközét, mivel megszegte a belső szabályzatát az intézménynek. Szerintünk ez a cselekedet nem sérti a magántulajdont, ugyanis hogyha része vagyunk egy közösségnek, amely törvények alapján működik, nem megfosztanak minket a saját eszközünktől, hanem a mi tetteink vezettek el idáig, mi voltunk a hibásak azért, mert nem követtük a házirendet”

„A mobiltelefonok használata az órákon kétségkívül hasznos tud lenni, ha a megfelelő célra van alkalmazva. Ugyanakkor érdemes megfontolni a tulajdonjogot és az oktatáshoz való jogot is. A mobiltelefonok a diákok tulajdonát képezik, és azok használata nem csupán szórakozást szolgál, hanem fontos információforrás is lehet az oktatás során. A kérdés, hogy kit lehet felelőssé tenni a szabályok betartásáért, összetett. A tanárok és az iskola vezetősége felelőssége, hogy a szabályokat érvényesítsék, de a diákok is saját felelősségük tudatában kell legyenek.”

„A diákoknak joguk van a saját tulajdonukhoz, de az iskola is felelős a megfelelő tanulási környezet fenntartásáért. A mobiltelefonok használata zavarhatja az oktatást, ha valaki játszik órán, ezáltal nem figyel a leckére, vagy beszélget más emberekkel a szociális médiában, akár videókat néz, hiábavalóvá válik az iskolába járása, ezért a szabályok bevezetése indokolt lehet. Ez esélyt ad az oktatáshoz való jog biztosítására az osztályközösség számára”

„A tulajdonjogunkkal élve úgy gondoljuk, hogy nem szabadna elvegyék a telefonunkat, mivel az a mienk, mi felelünk érte. Ugyanakkor a hiánya nagyban megkönnyíti a koncentrálást, ezzel segítve, hogy kihasználjuk az oktatáshoz való jogunkat. Ez rengeteg gyereknek nem adatik meg, így jobb, ha élünk vele, amíg tehetjük.”

„…részben megsérti a tulajdonjogot, mivel mobiltelefonok a tanulók személyes tulajdonát képezik. Bár igaz, hogy az egyént nem lehet a tulajdonától megfosztani, de vannak helyzetek és helyszínek, ahol korlátozott a használata (pl. a repülőkön). Az oktatáshoz való jog fontos alapjog, amelyet védeni kell. A mobiltelefonok használata sokszor zavarhatja a tanulási folyamatot, ami más tanulók jogait sértheti.”

„Azáltal, hogy a telefonokat a tanórák közben egy kijelölt helyen tartják, a rendelkezések sértik a tanuló magántulajdonjogát, amely alapján neki jogában áll, hogy az adott tárgyat kizárólagosan és folyamatosan birtokolja. Nyilván ezt kedvére használnia már nem szabad, mert a törvény értelmében kizárólag az oktatási céllal való felhasználási lehetőséggel élhet, viszont úgy gondoljuk, tulajdonjoga értelmében jogosult arra, hogy a készüléket magánál tartsa.”

A válaszok többsége egyaránt bemutatta a negatív és a pozitív oldalát a szabályozásnak és az alkalmazásmódjának, de egy csapat ügyesen megfogalmazta, hogy mi a legfontosabb ebben a kérdéskörben:

„A tanulók jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyban tartása érdekében fontos, hogy az iskolai közösség közösen keressen megoldásokat a modern technológia befolyásaira az intézményen belül, amely a diákok fejlődését és a tanulás hatékonyságát illeti.”

A Jogaink Egyesület tevékenysége nem tudna megvalósulni a támogatóink segítsége nélkül, ezért külön köszönjük a Bethlen Gábor Alapítványnak az állandó támogatását!

A Bethlen Gábor Alapítvány 2024-ben is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyesületünk ismét mozgalmas és sikeres évet tudhat maga mögött. Hálásak vagyunk, amiért idén, 2025-ben továbbra is számíthatunk a támogatásra, amely által hatékony és minőségi munkát tudunk végezni, és remélhetőleg még több embert sikerül majd elérni, illetve segítséget nyújtani.

A Jogaink Egyesület egyik legfontosabb tevékenysége továbbra is az erdélyi magyarok jogvédelme és jogi nevelése, ennek megvalósítására pedig idén is újabb ötletekkel és tervekkel készülünk, amelyek megvalósításához elengedhetetlen az alapítvány által nyújtott támogatás.

Hálásak vagyunk a Bethlen Gábor Alapítványnak, amelynek támogatásával 2024-ben ismét megrendezhettük a „Jogi Ki Mit Tud?” vetélkedőt, jutalmazhattuk a győzteseket, valamint irodai eszközökkel is gazdagodhattunk. Emellett az alapítvány hozzájárulásának köszönhetően idén egy olyan képzéssorozatot is megvalósíthatunk, amelynek révén egyesületünk tagjai értékes szakmai tudással gyarapodhatnak, így a jövőben még magasabb színvonalon végezhetik munkájukat.

Köszönjük, hogy már évek óta számíthatunk az alapítvány támogatására!

Jogi ki mit tud? vetélkedő 2024- Beszámoló

Örömmel tölt el bennünket, hogy 2024-ben ismét személyes jelenléttel rendezhettük meg a „Jogi Ki Mit Tud?” hetedik vetélkedőjét, lehetőséget teremtve arra, hogy személyesen is megismerjük a versenyző csapatokat. Izgalmas versenyt tudhatunk magunk mögött, amelyben a diákok már az első fordulóban változatos feladatokban bizonyíthatták, mennyire mozognak otthonosan a jog bonyolult világában.

Elsőként egy rácsteszten belül – érintve a polgári és büntetőjogot is – kellett kiválasztaniuk a helyes válaszokat, majd arra voltunk kíváncsiak, mennyire ismerik a román jogi szakkifejezéseket. Ezt követően találós kérdéseket kellett megfejteniük, valamint általunk megfogalmazott állításokról kellett eldönteniük, hogy azok igazak vagy hamisak.

Végső feladatként pedig arra kértük a diákokat, hogy egy hosszabb fogalmazás keretén belül fejtsék ki véleményüket arról a súlyos tévedésről, amikor valakit a bíróság ártatlanul ítél el, illetve a diákjogokkal kapcsolatos álláspontjukra is kíváncsiak voltunk.

Az első fordulóból tíz csapat jutott tovább a döntőbe, ahol újabb kihívások várták őket. A végső fordulóban először különböző jogi kifejezések értelmezésében és magyarázatában kellett jeleskedniük, majd egy jogi vita keretében pro és kontra érvekkel kellett megvédeniük álláspontjukat.

A győztes csapat kiválasztása komoly kihívást jelentett, hiszen örömmel tapasztaltuk, hogy a jog világa egyáltalán nem áll távol a diákoktól, és számos témában kiválóan megállják a helyüket. A nyertes csapatokat különböző díjakban is részesítettük.

Gratulálunk a nyertes csapatoknak, illetve minden résztvevőnek! Mind nagyon ügyesek voltatok!

Egyúttal hálás köszönet illeti a Bethlen Gábor Alapítványt is, amelynek támogatásával idén is megvalósulhatott a „Jogi Ki Mit Tud?” vetélkedő. Hozzájárulásuk révén lehetőségünk nyílt arra, hogy még több fiatal jogi ismereteit bővítsük és ösztönözzük őket a jog világának megismerésére.

Amit az elbirtoklásról tudni kell

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban számos kérdést fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételekhez kötött az elbirtoklás. A továbbiakban ebben a témakörben próbálunk eligazítással szolgálni.

Mit jelent az elbirtoklás?

Az elbirtoklás lényegében egy tulajdonszerzési módszer, amely azt jelenti, hogy, ha valaki egy bizonyos ingatlant a törvény által megszabott ideig birtokol, akkor az tulajdonjoggá válik. Az így szerzett tulajdonjog azonban csak bírósági határozat révén érvényesíthető. Fontos, hogy csak azok a dolgok képezhetik elbirtoklás tárgyát, amelyeket a törvény nem nyilvánított elidegeníthetetlenné.

Az elbirtoklás feltételei

Lényeges, hogy az elbirtoklás esetében, nem csak az új, hanem a régi Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai is alkalmazandóak lehetnek. Mivel az új Ptk. 2011. október 1-től lépett hatályba, azon birtoklások esetén, amelyek ezen dátum előtt kezdődtek, a régi Ptk. jogszabályai lesznek alkalmazandóak.

Elbirtoklás a régi Polgári törvénykönyv szerint

Az elbirtoklás egyik nagyon fontos feltétele maga a birtoklás időtartama; ezt a régi Ptk. egy hosszabb, harminc éves időtartamhoz, illetve egy rövidebb, tíztől húsz évig terjedő időtartamhoz kötötte ki.  

Előbbi esetében független attól, hogy a birtokló jó- vagy rosszhiszemű volt, harminc év használat után, a birtokos tulajdonjogot szerezhet. A törvénykezés ebben az esetben azért nem tesz különbséget jó- és rosszhiszemű birtokló között, mert ez egyféle szankció a törvényes tulajdonos felé, aki hosszú időre birtoklás nélkül hagyja saját tulajdonát. A harminc éves   birtoklási időtartam mellett, a következő feltételeket szükséges még megemlíteni: a dolog használata folyamatos, megszakítatlan, zavartalan és nyilvános kell, hogy legyen, illetve a birtokló a használatot tulajdonosi jogcím alatt kell, hogy gyakorolja.

Az első két feltétel akkor valósul meg, ha a birtokos megszakítás nélkül gyakorolja a birtoklást az ingatlan felett. Például, ha még a megszabott időtartamon belül vagyunk, és a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát valamilyen módon gyakorolja, akkor az elbirtoklás megszakad, és mivel az addig eltelt időnek semmilyen joghatása nem lesz, így a birtokló nem szerez tulajdonjogott az adott ingatlan felett.

A használat akkor zavartalan, ha azt a valós tulajdonos erőszakos módon nem akadályozza.

A nyilvános használat azt jelenti, hogy a birtokolt dolog használata bárki számára, beleértve akár a valós tulajdonost is, egyértelmű, nyilvános kell, hogy legyen. Tehát, ha a törvényes tulajdonos tudomást szerez a birtoklásról, de azt semmivel nem akadályozza, akkor a feltétel ugyanúgy teljesül, és az elbirtoklás megvalósulhat.

Az utóbbi, rövidebb ideig tartó birtoklásnak már szigorúbb szabályai vannak. Ugyancsak meg kell valósuljanak a fennebbi feltételek, miszerint a használatnak folyamatosnak, megszakítatlannak, zavartalannak és nyilvánosnak kell lennie. Továbbá kiemelendő, hogy a birtoklónak jóhiszeműnek kell lennie, valamint az ingatlan használata valamilyen hibás jogcím alapján kell történjen. A hibás jogcímet úgy kell értelmezni, hogy a birtokló jóhiszeműen abban a tudatban van, hogy például ő, mint vevő a valós tulajdonostól vásárolta meg a tulajdonjogot az adott dolog felett, azonban a valóságban az nem a törvényes tulajdonostól származik. Azonban, ha az eredetileg jóhiszemű vásárló később megtudja, hogy nem a jogos tulajdonostól szerzett tulajdonjogot, az elbirtoklás továbbra is megtörténhet, ugyanis a jóhiszeműség csak a vásárlás pillanatáig kell fennálljon.

A tíz éves használati idő akkor alkalmazandó, ha a jogos tulajdonos ugyanabban a megyei törvényszéki illetékességi körben lakik, mint a birtokos. Húsz éves elbirtoklási időről pedig akkor beszélünk, ha a jogos tulajdonos és a birtokos két különböző megyei törvényszék illetékességi körében rendelkezik lakcímmel. Amennyiben lakhelyük egy ideig azonos, egy ideig pedig különböző megyei törvényszékek illetékességén belül van, az elbirtoklási időt arányosan állapítják meg, ezért beszélünk tíztől húsz évig tartó elbirtoklásról.

Az új Polgári törvénykönyv feltételei

Az új Ptk. szabályozásában is kétfajta elbirtoklásról beszélünk: az egyik a telekkönyvön kívüli tíz éves elbirtoklás, a másik pedig az öt éves telekkönyvi elbirtoklás. Megfigyelhető, hogy a jelenlegi törvényben kikötött időtartamok már jóval rövidebbek.

A tíz éves telekkönyvön kívüli elbirtoklás esetén egy ingatlan feletti tulajdonjog bejegyezhető a telekkönyvbe elbirtoklás alapján azokban az esetekben, ha a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos elhunyt, vagy megszűnt létezni (például jogi személy esetében), továbbá bejegyezték a telekkönyvbe a tulajdonjogról való lemondási nyilatkozatot, vagy az ingatlan nem szerepelt egy telekkönyvben sem.  Az első két feltételnél, tehát az elhalálozás/megszűnés, illetve lemondás esetében az elbirtoklás ideje nem kezd el telni ezek megtörténése előtt akkor sem, ha a birtokba lépés egy előző időpontban már megtörtént. Jelen esetben is érvényesülni kell azoknak a feltételeknek is, miszerint a birtokos folyamatosan, nyilvánosan, háborítatlanul és tulajdonosként viselkedve használta az ingatlant.  A birtokos tulajdonjoga az elbirtoklás telekkönyvbe történő bejegyzésétől számítandó.  

A második, öt éves telekkönyvi elbirtoklás esetében a jóhiszemű birtokos, hibás jogcím alapján, tulajdonosként viselkedve bejegyeztetheti tulajdonjogát a telekkönyvbe. Amennyiben a telekkönyvbe való bejegyzéstől számított öt éven keresztül a használatot háborítatlanul, folyamatosan és megszakítás nélkül gyakorolja, a birtokos tulajdonjogot szerez, amelyet aztán nem lehet megsemmisíteni vagy vitatni. A birtokló a használat megkezdésekor, valamint a telekkönyvbe való bejegyzéskor is jóhiszemű kell, hogy legyen.

Ingó dolgok elbirtoklása

Nem csak ingatlan, hanem ingó dolgok elbirtoklása is lehetséges. Jelen jogszabályok szerint, az a személy, aki más ingó dolgát birtokolja tíz éven át, elbirtoklás alapján tulajdonjogot szerezhet.

Amennyiben valaki jóhiszeműen egy visszterhes tulajdonátruházó jogügyletet nem a valódi tulajdonossal köt meg egy ingó dologra vonatkozóan, akkor az illető dolog tulajdonosává válik a tényleges birtokbavétel időpontjától. Ennek ellenére az ellopott vagy elveszett dolgok három évig visszaigényelhetőek. Ha az elveszett vagy ellopott dolgot olyan személytől vásárolták, aki rendszerint ugyanilyen jellegű dolgokat árul, vagy ha azt nyilvános árverésen szerezték, és a három éves határidőn belül megindították a visszaigénylési keresetet, a birtokos megtarthatja a dolgot az eladónak fizetett ár teljes megtérítéséig.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Szerző: Burca Mercédesz, jogász

Egy pofon is bűncselekménynek minősülhet?

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban számos kérdést fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, milyen jogi következményei lehetnek az ütlegelésnek, illetve a testi sértésnek. A továbbiakban ebben a témakörben próbálunk eligazítással szolgálni.

Ütlegelés kapcsán sokszor azt hihetjük, hogy a másik fél súlyosan meg kell, hogy sérüljön ahhoz, hogy jogilag felelőssé válhassunk. Nem is gondolnánk arra, hogy már egyetlen erősebb ütés is komoly következményekkel járhat. Mind az elkövetőnek, mind a sértettnek fontos azonban tudni, hogy milyen feltételek mellett valósulhat meg a testi épség megsértésének olyan formája, amely már bűncselekménynek minősülhet. Nagyon sokan gondolhatják ugyanis tévesen, hogy egy-két ütésnek, pofonnak semmilyen következménye nem lehet, ezért bátrabban jutnak el a tettlegességig, a sértett pedig ugyancsak tévedésből hiheti, hogy néhány ütést biztosan sehol nem vesznek komolyan, ezért elmulaszthatja, hogy feljelentést tegyen a bántalmazó ellen.

A büntető törvénykönyv (Btk.) azonban úgy fogalmaz, hogy aki ütlegelést vagy bármely más olyan erőszakos cselekményt követ el, amely fizikai szenvedést okoz, három hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Más szóval tehát, bármilyen erőszakos cselekmény –legyen az egy erős pofon, kézzel vagy lábbal való ütlegelés–,  amely fájdalmat okoz, bűncselekménynek minősül és bántalmazott személy feljelentést tehet. Fontos, hogy a sértett visszavonhatja a feljelentést, így az elkövető elkerülheti a büntetést.

Amennyiben az erőszakos cselekmény olyan sérülést okoz, amely akár csak egy napra is orvosi ellátásra szorul, de nem többre mint kilencven nap,  akkor a bűncselekmény súlyosabb formájáról beszélünk, amely hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Fontos, hogy az orvosi ellátás időtartamát nem a kórházba beutalt– vagy betegszabadságon eltöltött napok határozzák meg; ezt a törvényszéki orvos állapítja meg olyan szempontok alapján, mint például a sérülés súlyossága, a gyógyuláshoz szükséges idő, a sértett kora és gyógyulási lehetőségei.

Amennyiben az ütlegelés családtagok között történik, akkor családon belüli erőszak bűncselekménye valósul meg.

Erőszakos cselekményeknél az is előfordulhat, hogy a szükséges orvosi ellátás időtartama meghaladja a kilencven napot. Ebben az esetben már testi sértésről beszélünk.

A testi sértés az ütlegelés vagy más erőszakos cselekmény olyan súlyosabb formája, amelyről akkor beszélünk, ha az erőszakos tettel fogyatékosságot, súlyos és maradandó esztétikai kárt, a terhesség megszakítását, a sértett életének veszélyeztetését vagy olyan sérülést okozott, amelynek gyógyulása több mint kilencven napos orvosi ellátást igényel. A bűncselekmény két évtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fogyatékosságnál kiemelendő, hogy olyan maradandó sérülésről van szó, amely természetes vagy sebészi úton nem helyrehozható. Ilyen lehet például a hallás, látás, ízlelés, szaglás teljes vagy részleges vesztesége, egy szerv elvesztése vagy működésének leállása.  A fogyatékosságnak lehetnek pszihikai maradványai is, mint például a fej tájékán elszenvedett ütések következtében kialakult epilepszia.

Az esztétikai kár fő kritériuma az, hogy az így szerzett sérülés maradandó elváltozásokat okozzon. Főleg az arcon történt deformációk a jellemzőek erre az esetre, ugyanis a tett súlyossága nem egyforma az arcot érintő sérülésnél, ellenben egy olyan sérüléssel, amely a testrész olyan területén keletkezett, amely általában amúgyis eltakart állapotban van.

A terhesség megszakításánál fontos tényező, hogy az elkövető tudjon a terhesség létezéséről. Fontos, hogy a bántalmazónak csak a testi sértés állhatott szándékában, és nem a terhesség megszakítása, amely az elkövető gondatlanságának lett az eredménye. Abban az esetben ugyanis, ha csak az utóbbi az elkövető szándéka, akkor már nem a testi sértésről beszélünk, hanem a terhesség szándékos megszakításának a bűncselekménye valósul meg.

A sértett életének veszélyeztetése esetében olyan cselekményről van szó, amely egyértelműen veszélybe sodorja a sértett életét. Például a bántalmazó késsel támad a sértettre, amelynek karján éppen az ütőeret találja el, és az így okozott erős vérzés veszélybe sodorhatja az áldozat életét. Azt, hogy az élet veszélyeztetése milyen mértékben valósult meg, törvényszéki orvos fogja megállapítani.

A testi sértés súlyosabb formájáról akkor beszélünk, ha azáltal az áldozat olyan sérüléseket szerzett, amely legkevesebb kilencvenegy napos orvosi ellátásra szorul, és amely a fogyatékosség vagy esztétikai kár szándékos okozása miatt történt. Ebben az esetben a bűntett három évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A testi sértés esetében csak börtönbüntetésről beszélünk, pénzbüntetés kiszabása nem lehetséges.

Szerző: Burca Mercédesz, jogász

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Amit a végrendeletről tudni kell!

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban számos kérdést fogalmaztak meg a végrendelettel kapcsolatban. A továbbiakban ebben a témakörben próbálunk eligazítással szolgálni.

Mi a végrendelet?

A végrendelet olyan egyoldalú, személyes és visszavonható jogügylet, amelyben az örökhagyó rendelkezik a teljes hagyatéki vagyonról vagy annak egy részéről halála esetén, a törvény által megkövetelt formában. Továbbá kinevezhet új örökösöket, rendelkezhet előző végrendeletének visszavonásáról, a hagyaték elosztásáról, a végrendelet végrehajtásáról, illetve a vagyonát érintő egyéb kérdésekről.

Fontos, hogy két vagy több ember nem rendelkezhet ugyanazon végrendeletben egymás, vagy egy harmadik személy javára.

Kiskorú (kivételt képez a 16. életévét betöltött, házasságot kötött kiskorú), illetve bírósági úton gondnokság alá helyezett személy nem végrendelkezhet.

Milyen formában végrendelkezhetünk?

A román polgári törvénykönyv a végrendelkezés három formáját ismeri el: saját kezüleg írt végrendelet, közokirati végrendelet, illetve kiváltságos végrendelet.

A saját kezüleg írt végrendelet a végrendelkezés legegyszerűbb formája; ahhoz, hogy érvényes legyen, formailag csupán egyetlen feltételt kell teljesíteni, mégpedig azt, hogy a teljes végrendelet keltezéssel és aláírással az örökhagyó keze által kell, hogy íródjon. Például egy géppel íródottt végrendelet nem lesz érvényes, akkor sem, ha a keltezés és az aláírás kézírással történt, illetve akkor sem, ha azt tanúk támasztják alá.

A végrendelkezés másik formája a közokirati végrendelet, amely közjegyző által a törvény értelmében hivatalosított végrendelet. A végrendelkezés ezen formája úgy történik, hogy az örökhagyó rendelkezéseit a közjegyző előtt tollba mondja, aki ezt lejegyzi, majd felolvassa vagy elolvasásra átadja. A felolvasást követően a rendelekezőnek nyilatkoznia kell, hogy az okirat utolsó akaratát fejezi ki.

Végezetül pedig vannak kiváltságos végrendeletek; ezek a rendelkezések olyan rendkívűli helyzetekben történnek, mint például járványok, katasztrófák, háborúk, amelyek katonai parancsnok, hajókapitány, egészségi intézmény vezetője előtt, két másik tanú jelenlétében történnek.

Előnyök és hátrányok

A kézzel írott végrendelet előnye az, hogy a végrendelkező azt bárhol, bármikor megírhatja. Alakisága könnyen betartható, ugyanis nem követel bonyolult formai követelményeket, továbbá bármikor egyszerűen visszavonható.

Hátránya viszont többek között az lehet, hogy ha az örökhagyó nem ismeri a törvény által megszabott formai követelményt, megtörténhet, hogy a végrendelet nem lesz érvényes. Továbbá, könnyen hamisítható, valamint, ha a végrendelet nincs biztonságban őrizve, rossz szándékú személyek megtalálhatják és megsemmisíthetik. Az is megtörténhet, hogy a rendelkezésben nem az örökhagyó valós akarata áll, mert az más befolyása alatt történt, amelyet utólag már egyáltalán nem vagy csak nehezen lehet bizonyítani.

Ezzel szemben, a közjegyző előtt íródott végrendeletnél biztosabbak lehetünk a végrendelet megfelelő megőrzésében, valamint az örökhagyó valós akaratának érvényesülésében. A közjegyző biztosít arról, hogy az örökhagyó megfelelő cselekvőképességgel rendelkezett, teljesülnek a formai követelmények, valamint egy hiteles közokirat magasabb bizonyítőerővel rendelkezik. Mindezekből kitűnik, hogy a végrendelet ajánlottabb és biztonságosabb formája a közjegyző előtti végrendelkezés.

A végrendelet visszavonása

A saját kezüleg írt végrendelet visszavonható annak megsemmisítésével, eltépésével vagy kitörlésével. Ha ezt más személy teszi, és az örökhagyónak erről tudomása volt, valamint volt lehetősége a végrendeletet újra megírni, ezt azonban mégsem tette meg, a visszavonás ugyanúgy érvényes.

Továbbá, a végrendelet visszavonható akkor is, amennyiben erről kifejezetten rendelkezik az örökhagyó egy későbbi végrendeletben, a törvény által előírt formában.

Amennyiben az örökhagyó később új végrendeletet fogalmaz meg, az nem érvényteleníti a korábbit; viszont abban az esetben, ha összeegyeztethetetlen rendelkezéseket tartalmaznak, a későbbi végrendelet érvényesül.

A végrendelet okafogyottá válhat, vagyis nem fejti ki a hatását, például, ha az örökös, akit megjelöl a végrendelet, már nincs életben az örökhagyó halálakor, ha az örökös érdemtelen, lemondott az örökségről, vagy a vagyontárgy, amelyről rendelkezett az örökhagyó, már nem létezik.

Mikor támadható meg a végrendelet?

A végrendelet megtámadható, amennyiben az örökhagyó a végrendelkezés pillanatában nem rendelkezett cselekvőképességgel, valamint, ha az nem volt ítélőképessége bírtokában és jognyilatkozata tévedés, megtévesztés vagy kényszer befolyása alatt történt. Továbbá a törvény előír olyan különös eseteket is, amikor megtámadható például az örökhagyót kezelő orvos, gyógyszerész, valamint a végrendeletet hitelesítő közjegyző javára rendelt hagyományok és örökössé nevezésük.

 Ugyancsak megtámadható az a kézzel írott végrendelet, amely nem felel meg a törvény által meghatározott alakiságnak.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

Kiskorúság a büntetőjogi igazságszolgáltatásban

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban többször is kérdezték: büntetőjogilag hogyan vonhatóak felelősségre a kiskorúak? A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.

Az elkövető kiskorúsága

Természetesen a kiskorúak is felelősségre vonhatóak, azonban fontos megemlíteni, hogy esetükben soha nem beszélhetünk büntetésről; ellenük csupán intézkedéseket lehet hozni.

Fontos azonban, hogy a büntetőjogi felelősséget a román büntető törvénykönyv szigorúan korhoz köti. Ez azt jelenti, hogy  a 14. életévét be nem töltött személy büntetőjogilag nem felelős, ellene semmilyen intézkedés nem rendelhető el; a törvény ugyanis feltételezi, hogy 14 év alatt egyáltalán nem rendelkezik ítélőképességgel. Azonban a szülők, a kiskorú által okozott kár megtérítésére kötelezhetőek.

A 14 és 16 év közötti fiatalkorú azonban büntetőjogilag már felelősségre vonható, de csak akkor, ha beigazolható, hogy a cselekményt ítélőképesség birtokában követte el. Ezen képesség felmérését pszichiátriai vizsgálatok által mérik fel.

 A 16. életévét betöltött fiatal büntetőjogilag felelős, ugyanis feltételezhető, hogy már rendelkezik ítélőképességgel. Természetesen itt is lehetőség van arra, hogy ennek ellenkezőjét pszichiátriai vizsgálatokkal alátámasszák; ha a bebizonyosodik, hogy a cselekmény elkövetésekor nem rendelkezett megfelelő ítélőképességgel, ebben az esetben – akárcsak nagykorú személy esetében is– nem vonható felelősségre, ugyanis beszámíthatatlannak minősül.

Kiskorúak ellen tehát nevelő intézkedések rendelhetőek el, amelyek lehetnek szabadságelvonással nem járó vagy szabadságelvonással járó intézkedések.

Szabadságelvonással nem járó nevelő intézkedések

A szabadságelvonással nem járó nevelő intézkedések közé sorolhatóak a polgári nevelési gyakorlat, felügyelet, hétvégi szobafogság, illetve a mindennapos felügyelet.

A polgári nevelési gyakorlat olyan intézkedés, amely arra kötelezi a kiskorút, hogy részt vegyen egy legfeljebb négy hónapos programban, amelynek segítségével megértheti a bűncselekmények elkövetésével járó törvényi és társadalmi következményeket. Ezeken a gyakorlatokon való részvétel a pártfogó felügyelet irányítása alatt történik, természetesen olyan módon, hogy az ne befolyásolja a fiatal iskolai vagy szakmai programját.

A felügyelet alatt azt az intézkedést értjük, amellyel a kiskorú mindennapi programját ellenőrzik és irányítják.  Például biztosítják az iskolai vagy szakképesítési tanfolyamokon való részvételt, vagy megtiltják a javulási folyamatát hátráltató személyekkel való kapcsolattartást. A felügyelet ugyancsak pártfogó felügyelet irányítása alatt történik, amelyet két hónaptól hat hónapig terjedő időtartamra rendelhetnek el.

A hétvégi szobafogság, mint nevelő intézkedés a kiskorú azon kötelezettségét jelenti, hogy négy héttől tizenkét hétig terjedő időszakban nem hagyhatja el a lakhelyét szombaton és vasárnap, kivéve, ha ebben az időszakban a bíróság által elrendelt programokon köteles részt venni vagy egyéb előírt tevékenységeket lebonyolítani. Ez az intézkedés is a pártfogó felügyelet irányítása alatt történik

A mindennapos felügyelet azt jelenti, hogy a pártfogó felállít a kiskorú számára egy megszabott programot, amely tartalmazza a kötelezően elvégzendő tevékenységek órarendjét és lebonyolítási feltételeit, valamint bizonyos eltiltásokat is tartalmazhat. Ezt az intézkedést három és hat hónap közötti időszakra rendelik el.

A szabadságmegvonással nem járó nevelő intézkedések végrehajtása alatt a bíróság a fiatalkorút egy vagy több kötelezettség betartására is kötelezheti:

  • végezzen el iskolai felkészítő vagy szakképzési tanfolyamot
  • ne lépje át a bíróság által meghatározott területi határokat a pártfogó felügyelet engedélye nélkül
  • ne tartózkodjón bizonyos helyeken, sport- vagy kulturális eseményeken, illetve a bíróság által meghatározott más nyilvános összejövetelen
  • tartsa magát távol és ne lépjen kapcsolatba a sértettel vagy annak családtagjaival, a bűncselekmény elkövetésében együttműködő személyekkel vagy a bíróság által meghatározott más személyekkel
  • jelenjen meg a pártfogó felügyelet előtt a meghatározott időpontokban
  • bizonyos orvosi kezelések elrendelése

Amennyiben a kiskorú rosszhiszeműem nem tartja be a kirótt kötelezetsségeket, a bíróság meghosszabbíthatja vagy súlyosbíthatja az addigi intézkedéseket, de elrendelheti a fiatal valamely nevelő központba való beutalását is.

Szabadságelvonással járó nevelő intézkedések

A szabadságelvonással járó nevelő intézkedéseknek két formája létezik: a kiskorú nevelő központba vagy fogvatartási központba való beutalása.

A nevelőközpont a fiatalkorúak megmentésére szakosodtt intézmény, ahol a képességeinek megfelelő iskolai és szakmai képzési programban, valamint szociális beilleszkedési programokban vesznek részt. A nevelőközpontba való beutalást egy évtől három évig terjedő időszakra rendelhetik el.

A fogvatartási központ a fiatal átnevelésére szakosodott őrizeti és felügyeleti rendszerrel működő intézmény, ahol intenzív társadalmi visszailleszkedési programokban, valamint a képességei szerinti iskolai és szakképzési programokban vesz részt. A beutalást két évtől öt évig terjedő időszakra rendelhetik el. Ha az elkövetett bűncselekményre a törvényben előírt büntetés húsz év vagy annál hosszabb tartamú, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés, a beutalás öt és tizenöt év közötti időszakra rendelhető el.

A szabadságelvonással járó intézkedések akkor alkalmazhatóak, ha a 14-18 év közötti fiatal elkövetett egy másik bűncselekményt, amelyért már egyszer végrehajtott nevelő intézkedést alkalmaztak, vagy amelynek végrehajtása a bűncselekmény elkövetése előtt kezdődött el, valamint, ha az elkövetett bűncselekményért a törvényben előírt büntetés hét évi vagy ennél hosszabb tartamú vagy életfogytig járó szabadságvesztés.

Ha valamely szabadságelvonással járó nevelő intézkedés végrehajtása során a beutalt személy, aki betöltötte a 18. életévét, olyan magatartást tanusít, amely negatívan befolyásolja vagy akadályozza a többi beutalt személy rekuperációs és beilleszkedési folyamatát, a bíróság elrendelheti a nevelő intézkedés végrehajtásának büntetés-végrehajtási intézményben történő folytatását.

A nevelő intézkedések nem vonnak maguk után eltiltást, jogvesztést vagy cselekvőképtelenségeket.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

Szerződések

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.  Az elmúlt időszakban több fiatal tette fel a kérdést: mire figyeljen leginkább szerződéskötés során, ha éppen munkát vállalna?  A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.

A szerződések tevékenységeink nélkülözhetetlen kellékeinek számítanak, különösen a munkavállalás során. Így fontos ismernünk néhány alapszabályt, amelyekre tanácsos odafigyelnünk minden szerződés megkötésekor.

Melyek a szerződéskötésre vonatkozó általános szabályok?

Egy adott szerződés a felek egybehangzó és kölcsönös akaratán alapul, amelynek következménye egy jogi kapcsolat létrehozása, módosítása vagy megszüntetése. A szerződés megkötése jogok és kötelezettsége megszületését eredményezi.

A szerződéskötésnek négy alapfeltétele van:

  • a feleknek legyen szerződéskötési képességük;
  • mindkét fél beleegyezése legyen érvényes;
  • a szerződés legyen meghatározott és legális;
  • a szerződéskötésnek legyen morális és legális alapja.

A szerződésnek mindenképp tartalmaznia kell: a felek nevét, megnevezését és személyes adatait, a szerződés tárgyát, az árat vagy az ellenszolgáltatást, a teljesítés idejét, helyét és módját, a szerződő felek jogait és kötelezettégeit, a szerződés érvényességi idejét, a szerződéskötés helyét és idejét, valamint a felek aláírását. Ezeken kívül bármilyen más információt is tartalmazhat, amit a felek fontosnak tartanak. A szerződést legalább annyi példányban kell kiállítani, ahány szerződő fél van.

Mit jelent a munkaszerződés és mit von maga után a hiánya?

Egy személy munkavállalása egy egyéni munkaszerződés megkötésével kezdődik, amelyben az illető magánszemély kötelezi magát egy bizonyos feladatkör ellátására a munkaadó érdekében és fennhatósága alatt, fizetés ellenében. Fontos, hogy ezt az írásos egyességet írott formában, román nyelven, a munka megkezdése előtt legalább egy nappal kössük meg és egy példánynak a munkavállalónál kell maradnia. Emellett a munkavállalónak rendelkeznie kell egy orvosi igazolással, amely bizonyítja alkalmasságát a munkavégzésre. Az orvosi igazolás hiánya a munkaszerződés semmisségét vonja maga után. A munkaszerződés nélkül dolgozó alkalmazottat a törvény 500 lejtől 1000 lejig terjedő pénzbírsággal bünteti, továbbá a munkaadót is bírsággal sújtja.

Kik köthetnek munkaszerződést?

A jogszabályok szerint egy személy 16 éves korától munkaképes, azonban szűlői/törvényes képviselői beleegyezéssel már 15 éves korától is munkába állhat és szerződést köthet. Viszont csak olyan tevékenységeket végezhet, amelyek megfelelőek a fizikai fejlődése, képességei, ismeretei szempontjából és amennyiben ez nem veszélyezteti az egészségét, fejlődését és szakmai felkészülését. Nehéz, káros és veszélyes munkát csak 18 év felett lehet végezni, ezeket a munkahelyeket kormányhatározatok szögezik le.

Mit kell tudni a próbaidőről?

A próbaidő az az időszak, amely alatt a munkaadó és a munkavállaló egyaránt meggyőződhet arról, hogy a munkaviszony az elképzeléseknek megfelelő. A próbaidő egyszerű beosztás esetén 90 napig, vezető beosztásnál 120 napig tarthat és régiségnek tekinthető. Fontos kiemelni, hogy ezen időszak megkezdése előtt meg kell kötni a munkaszerződést, amely csak egy próbaidőt szabhat meg. A munkavállaló fizetésre jogosult ebben a periódusban, és közben vagy lejárta után azonnali hatállyal felmondható mindkét fél részéről indoklás nélkül  a szerződés.

Mire figyeljünk az aláírás pillanatában?

A munkaszerződésünk aláírása előtt mindenképpen olvassuk el a dokumentum teljes tartalmát. Ellenőrizzük, hogy a benne foglaltak megfelelnek-e a szóban elhangzottaknak, különös tekintettel a fizetés és egyéb juttatásokra, valamint a feladatkör pontos meghatározására. Mindez kiemelten fontos, mert egy esetleges probléma esetén csak a szerződésben foglaltakat lehet számonkérni. Amennyiben nem értjük vagy nem vagyunk biztosak a szerződés teljes tartalmában, kérhetjük egy harmadik személy jelenlétét annak megkötésekor.

Milyen jellegű kérdések számítanak tiltottnak a szerződéskötést megelőző állásinterjún?

Minden olyan kérdés tiltottnak minősül a jövendőbeli alkalmazott felé, amely a magánéletére vonatkozik és nem hozható összefüggésbe a munkavégzés feltételeivel. Tehát az alkalmazó nem kérdezhet családi állapotról, hölgyek esetében terhességről, faji hovatartozásról, vallási és politikai nézetekről, szexuális orientáltságról. A fentiekre irányuló kérdések azért tekinthetőek tiltottnak, mert ezen személyes információk hátrányos megkülönböztetéshez vezethetnek az alkalmazás során.

Hova fordulhatunk, ha problémánk merül fel a munkavállalás során?

Munkaügyi konfliktusok esetén elsősorban ajánlott megpróbálni békés úton rendezni ezt a munkáltatóval, mely történhet békéltetési eljárás keretében. Ebben az esetben a felek segítségére van egy munkajogra szakosodott külső tanácsadó a semlegesség, pártatlanság és titoktartás feltételei mellett, a felek szabad beleegyezésével. Emellett az alkalmazott fordulhat a Területi Munkaügyi Felügyelőséghez (Inspectoratul Teritorial de Muncă), amennyiben panasza van a munkáltatóval szemben. Legvégső esetben pedig a bírósághoz fordulhatunk, ahol első fokon az a törvényszék tárgyalja az ügyet, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye vagy adott esetben székhelye található.

Hogyan bontható fel egy  munkaszerződés?

A munkaviszony megszűnhet közös megegyezés alapján, felmondással, elbocsátással vagy a törvény által előírt esetekben (a munkaadó/munkavállaló halála, vállalkozás megszűnése, a határozott időre kötött munkaszerződés lejárása, az alkalmazott szabadságvesztése vagy nyugdíjazása esetében).

A szerződés felbontható a munkavállaló által  írásban benyújtott felmondási kérelemmel. A felmondási idő egyszerű beosztás esetében 20 nap, vezető beosztásnál 45 nap, ami alatt a szerződés érvényes. Amennyiben a munkaadó a szerződésben leírtaknak nem tett eleget, a munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat.

Jogszerűtlen elbocsátás esetén a munkavállaló a bírósághoz fordulhat, amely semmisnek nyilváníthatja az elbocsátásról szóló határozatot és kötelezheti a munkaadót kártérítés fizetésére, továbbá kérésre visszaállíthatják eredeti munkakörébe is.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerzők: Baliga Melinda és Miklós Izabella, joghallgatók, a Jogaink Egyesület tagjai

Mit kell tudnunk a próbaidőről?

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban számos kérdést fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalónak milyen jogai lehetnek a próbaidő alatt. A továbbiakban ebben a témakörben próbálunk eligazítással szolgálni.

A próbaidő célja és felmondása

A próbaidő kikötése csak lehetőség, de egyáltalán nem kötelezettség, azonban egyaránt fontos periódus lehet mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak. Ezidő alatt a munkavállaló kipróbálhatja, hogy az adott munkakör megfelelő-e számára, a munkáltató pedig tesztelheti, hogy az új munkaerő beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Kölcsönös megelégedés esetén a munkaviszony a munkaszerződésben foglaltak szerint tovább folytatódik. Fontos tudni, hogy próbaidőt szóban nem lehet kikötni; az erre vonatkozó kikötéseket a munkaszerződesnek kell tartalmaznia.  Amennyiben a szerződés nem tartalmaz próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket, akkor úgy értelmezendő, hogy a munkavállalót próbaidő nélkül alkalmazták.

Azonban, ha valamelyik fél nem elégedett, akkor a próbaidő alatt vagy annak a végén a munkaszerződés megszüntethető kizárólag egy írásbeli értesítés útján, felmondási idő nélkül, bármelyik fél kezdeményezésére, indoklás nélkül.  

Időtartama

Mivel a munkavállalás során megkülönböztetjük a határozatlan és határozott időre szóló munkaszerződést, így mindkettő esetében eltérő a próbaidő kiszabható időtartama.

Határozatlan idejű munkaszerződés megkötésekor, egyszerű beosztás esetében legfeljebb 90 naptári napban, vezető beosztás esetében legfeljebb 120 naptári napban meghatározott próbaidő határozható meg.

Fogyatékkal élő személyek alkalmazása esetében legfeljebb 30 naptári napban meghatározott próbaidővel kerülhet sor.

A határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló számára kiszabott próbaidő nem lehet hosszabb, mint:

a) 5 munkanap, 3 hónapnál rövidebb munkaszerződés esetében;

b) 15 munkanap, 3-6 hónap közötti id ő tartamú munkaszerződés esetében;

c) 30 munkanap, 6 hónapnál hosszabb munkaszerződés esetében;

d) 45 munkanap, 6 hónapnál hosszabb, vezető beosztásra szóló munkaszerződés esetében.:

Egy munkaszerződés teljesítése alatt csupán egyetlen próbaidő állapítható meg. A próbaidő lejárta után, a munkavállaló csak olyan kivételes esetben vethető alá újabb próbaidőnek, amikor ugyanannál a munkáltatónál más munkakörben vagy szakmában, illetve nehéz, ártalmas vagy veszélyes munkakörülmények között kezd tevékenykedni. A próbaidő munkarégiségnek tekintendő.

A munkavállaló jogai a próbaidő alatt

A munkatörvénykönyv értelmében a próbaidős munkavállalót megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek a hatályos kollektív munkaszerződésben, a belső szabályzatban és az egyéni munkaszerződésben foglalva vannak. Ennek értelmében a munkavállalónak már a próbaidő alatt is joga van pihenő szabadságra. A munkaadó és a munkavállaló közösen egyeztethetnek a szabadság kiszabását illetően.

Amit még fontos kiemelni, hogy a munkáltató terhességgel közvetlenül összefüggő okok miatt, a munkaviszonyt sem a próbaidő alatt, sem az azt követő periódusban felmondással nem szüntetheti meg. Amennyiben a munkavállaló úgy véli, hogy a munkáltató kezdeményezésére megszűntetett munkaviszony a terhességgel összefüggésben van, a döntés ellen fellebezhet az illetékes bíróságon a közléstől számított 30 napon belül.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

Mikor beszélünk jogos önvédelemről?

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban többször is kérdezték: mi számít önvédelemnek? A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.

Először is fontos tudni, hogy a jogos védelemben végrehajtott cselekmény nem minősül bűncselekménynek. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mit is jelent a jogos önvédelem, ugyanis a törvénykezés szigorú feltételekhez köti, hogy mikor valósul meg olyan támadás, amelyre jogosultak vagyunk védekezéssel reagálni. Nem jogosít fel bennünket ugyanis bármilyen jellegű agresszió arra, hogy önvédelemből a támadó halálát vagy súlyos testi sértését okozzuk. Amennyiben túl lépünk egy bizonyos határt, könnyen megtörténhet, hogy jogilag mi is felelőssé válunk.

Hogyan szabályozza a román büntető törvénykönyv (Btk.) az önvédelmet?

A jogos védelem nem minden esetben pusztán önvédelem, ugyanis jogos védelem keretében nemcsak a saját magunkat, hanem másokat is megvédhetünk. A Btk. szerint, ugyanis jogos védelemben cselekszik az a személy, aki azért követi el a cselekményt, hogy elhárítsa az ellene, más személyek vagy azok jogai ellen, illetve a közérdek ellen irányuló fizikai, közvetlen, azonnali és jogtalan támadással keletkezett veszélyt, amennyiben a védelem arányos a támadás súlyosságával.

Nagyon fontos feltétel tehát, hogy az önvédelem nem lehet szükségtelenül intenzív, mértékének a támadás elhárításához kell igazodnia, vagyis azzal arányos erejűnek kell lennie. Például, ha arcon ütöttek bennünket azért, hogy megpróbálják ellopni a pénztárcánkat, nem védekezhetünk úgy, hogy fegyvert rántunk és lelőjük a támadót.

A támadás feltételei

A támadás fizikai erőszak formájában kell, hogy megvalósuljon. Csak szóban vagy írásban tett fenyegetés, vagy bármilyen megfélemlítés nem jogosít fel bennünket arra, hogy fizikai erőszakot alkalmazzunk az agresszorral szemben.

A támadásnak azonnalinak és közvetlennek kell lennie; előbbi azt jelenti, hogy a támadás azonnal vagy rövid időn bekövetkezhet, és kétséges, hogy védekezés nélkül a támadás elhárítása később lehetséges lenne. Abban az esetben, ha például valaki azt mondja, le fog szúrni bennünket miközben késért nyúl, a védekezőnek nem kell megvárnia, amíg a támadó a késsel felé szúr, vagy megvágja. A kés felvétele megalapozza azt, hogy a védekező megelőzze a támadást. Utóbbi pedig arra utal, hogy ne legyen semmilyen akadály, amely meggátolhatja az agresszort a támadásban.

Végül pedig, a támadásnak jogtalannak kell lennie, vagyis az agresszió nem törvényes felhatalmazás által valósult meg. Példaként említhető, amikor a hatóságok üldözött személy ellen agressziót kénytelenek alkalmazni, annak megállítása érdekében.

Ahhoz, hogy az önvédelmünk jogos legyen, mindezen feltételeknek együttesen kell, hogy teljesülnek.

A védekezés feltételei

A védelemnek azért kell megvalósulnia, hogy azzal a támadást elkerülhetővé tegye. Fontos azonban, hogy a védelem ne legyen sem túl korai, sem túl késői. A jogos védelem a támadás idejében megvalósuló reakció, tehát térben és időben a támadáshoz kötött és addig tart, amíg a támadás okozta közvetlen fenyegetés, veszély megszűnik. Amíg nem egyértelmű, hogy az agresszor támadni akar, mi sem tehetünk erőszakos lépéseket, tehát nem lehet korai. Ugyancsak nem lehet késői sem, vagyis, ha egyértelművé válik, hogy az agresszor már nem szándékozik vagy már nem tudja folytatni a támadást, akkor mi sem reagálhatunk továbbra is támadással. A védekezésből tett cselekményünk csak addig terjedhet, amíg az szükséges a veszély megszüntetéséhez. A védekezés csakis a támadó ellen irányulhat, nem pedig harmadik fél ellen, vagy a támadó tulajdonával szemben. Valamint, amit már korábban is kiemeltem, a védekezésnek mindig arányosnak kell lennie a támadással.

A vélelmezett védelem

A Btk. szerint, vélelemezni kell, hogy jogos védelemben cselekszik az is, aki azért követi el a cselekményt, hogy elhárítsa a lakásba, helyiségbe, mellékhelyiségbe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakosan, fondorlatos módon, betörés útján, más törvénybe ütköző módon, illetve éjszaka történő jogtalan behatolást.

A vélelmezett önvédelem esetében a védekezés feltételei csupán annyiban másak, hogy a behatoló részéről a támadás nem kell feltétlenül fizikai formában is megvalósuljon, ugyanis már önmagában az is támadásnak minősül, hogy jogtalanul tartózkodik a helyiségben. Tehát ebben az esetben a támadás körülményei változnak, ugyanis itt egy jogtalan behatolásról van szó, amely erőszakkal, ravaszsággal és betöréssel valósul meg az éjszaka folyamán, és amely esetben a védekező jogosan vélelmezi, hogy a behatoló rossz szándékú, ezért erre védelemmel reagál.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

A családon belüli bántalmazásról

A Jogaink Egyesületen belül szeretnénk olyan útmutatást, eligazítást adni az embereknek, amely segítséget nyújthat abban, hogy különböző jogi problémák esetén hová fordulhatnak, esetleg milyen lehetőségeik vannak. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb választ adni.

Az elmúlt időben több kérdés is érkezett azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő családon belüli bántalmazás esetén. A következőkben erre próbálunk eligazítással szolgálni.

Először is fontos megemlíteni, hogy már enyhébb családi konfliktusok esetén is kérhetünk rendőri segítséget, ugyanis a fizikai bántalmazás nem csak súlyosabb formában büntetendő, valamint a lelki bántalmazás bizonyos formái is bűncselekménynek számítanak, mint például fenyegetés, zaklatás vagy zsarolás.

Mit jelent a fenyegetés?

Akkor beszélünk fenyegetésről, ha valaki bűncselekmény elkövetésével fenyeget bennünket, vagy egy hozzánk közel álló személyt (ez a személy lehet egy rokon, élettárs, de akár egy közeli barát is), félelmet keltve ezáltal bennünk.

Mikor beszélünk zaklatásról?

Zaklatás olyankor történik, ha valaki rendszeresen követ bennünket, megfigyel, akár az otthonunkban, munkahelyen, vagy bármilyen más helyiségben, amelyet gyakran látogatunk, ugyanacsak a félelem érzetét keltve ezáltal bennünk. A zaklatás távközlési eszközökön keresztül is megvalósulhat, mint például telefonhívogatások, vagy akár online térben történő zaklatások is ide sorolhatóak. Fontos, hogy a zaklatás bármilyen formájának legalább kétszer meg kell ismétlődnie. Önmagában egyetlen alkalom még nevezhető zaklatásnak, akkor sem, ha az az egy alkalom is félelmet keltett bennünk.

Mikor történik zsarolás?

A zsarolás is egyfajta fenyegetés, viszont különbözik abban, hogy a fenyegetés anyagi vagy nem anyagi haszon kikényszerítése céljából történik.

Mit lehet ilyenkor tenni?

A sértett fél panaszt nyújthat be a rendőrségen, illetve az ügyészségen is. A panaszt az áldozat személyesen teheti meg, illetve egy megbízott által is benyújtható, ebben az esetben a meghatalmazást külön erre a célra kell kiállítani.

Fontos, hogy a panasztételt 3 hónapon belül kell megtenni, attól a naptól számítva, amikor a sértett személy értesült a tett elkövetéséről. A panasztételvisszavonható a jogerős határozat kihirdetéséig; ez azt jelenti, hogy az elkövetőt nem fogják megbüntetni.

Mikor lehet komolyabb lépéseket tenni?

Abban az esetben, ha családon belüli erőszakos cselekvés révén, egy személy élete, testi épsége vagy szabadsága veszélybe kerül, akkor érdemes ideiglenes védelmi rendeletet kérelmezni. Ezt a rendeletet a rendőrök bocsájthatják ki, miután kivizsgálták, hogy a személy veszélyeztetése valóban fennáll. Ez a rendelet 5 napos időtartamra szól, amelynek lényege, hogy a bántalmazót távol tartsák az áldozattól.

Fontos, hogy a rendeletben elrendelt kötelezettségek azonnal alkalmazandóak, előzetes felszólítás és határidő meghatározása nélkül. Tehát, ha a rendeletben például arra kötelezik a bántalmazót, hogy ideiglenesen hagyja el a lakást, akkor annak azonnal távoznia kell a lakásból, még akkor is, ha a lakás a bántalmazó fél tulajdonában van.

A védelmi rendeletet a bíróság hosszabbíthatja meg.

Amennyiben az áldozatot fizikai bántalmazás éri, azonnal törvényszéki orvoshoz kell fordulni, ugyanis ennek eredményei később fontos bizonyítékként szolgálhatnak.

Ha bármilyen jogi kérdése van, ingyen felteheti egyesületünk oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

Így ünnepeltük egyesületünk 10. születésnapját- konferencia beszámoló

Örömmel tölt el bennünket, hogy február 17-én az általunk szervezett konferencia keretében ünnepelhettük meg egyesületünk tizedik születésnapját. Immár egy évtizede annak, hogy munkánkkal az erdélyi magyarság jogvédelméért dolgozunk, valamint folyamatosan törekszünk arra, hogy a jog világát minél érthetőbbé tegyük és közelebb vigyük ezáltal az emberekhez.

Ünnepségünket egyesületünk elnöke, Kis Júlia nyitotta meg. Beszédében felidézte legkiemelkedőbb pillanatainkat, kezdve a megalakulástól egészen napjainkig. Ezalatt az idő alatt számos sikerélményben volt részünk, előadásokat tartottunk, konferenciákon vettünk részt, kiadványaink jelentek meg, versenyeket rendeztünk. Ezek megvalósulása mögött azonban nagyon sok munka és feláldozás van, ünnepségünk pedig annak bizonyítéka, hogy munkánk nem volt hiábavaló.

Eseményünk egész napos program volt, amely több előadáson való részvételre kínált lehetőséget, és amelyre számos érdeklődő érkezett, köztük ügyvédek, jogászok és joghallatók.

Konferenciánkat az Én és az A.I. – a mesterséges intelligencia hatása a közösségi médiára című előadással kezdtük meg. A témát dr. Kokoly Zsolt, egyetemi adjunktus, valamint Székely Barnabás, adatvédelmi szakértő, DPO, a Privacy Pro alapítója fejtették ki, Kis Júlia, ügyvéd moderálásával. A beszélgetés során arról világosítottak fel bennünket, milyen hatása lehet a mesterséges intelligenciának a jog bizonyos területein. Többek között szó volt az A.I. hatásáról a személyiségi jogokra és a közösségi médiára vonatkozóan, az adatok feldolgozásáról, továbbá az A.I. felelősségéről, kiemelve a dezinformációt és a sértő tartalmakat, valamint tartalom gyártásról, jogokról és korlátozásokról.

Következő beszélgetésünk a vállalkozásokról szólt, amely az IT és most a vállalkozásokban címet kapta. Ebben a témában a NeutralBlocks társalapítói, Székely Szabolcs és Szabó Levente vezettek be bennünket a vállakozás világába, Takács Kató Katalin, ügyvéd és a Jogaink egyesület alelnöke, moderálásával. Előadóink megosztották velünk pozitív és negatív tapasztalataikat, kezdve az első lépésektől egészen addig, hogy mennyi buktató lehet egy vállalkozás során, de kiemelték azt is, hogy munkával és odafigyeléssel ki lehet jutni ezekből az akadályokból. Továbbá, próbáltuk nagy vonalakban körbe járni az  IT-t, mint szakmát, annak jövőjét és a mesterséges intelligenciával való kapcsolatát.

Ezt folytatva következett a Kisebbségvédelem napjainkban című előadásunk, amelyben Kis Júlia, ügyvéd, magyarországi meghívottunkkal, Dr. Gyeney Laurával, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatójával ismertették, hogyan is alakul napjainkban a magyarok jogvédelme. A beszélgetést Biró Réka, jogász moderálta. Az előadás közben, többek között olyan fontos kérdések merültek fel, mint például, milyen eszközökkel lehet harcolni a magyar közösség jogaiért Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban vagy Kárpátalján, illetve, hova fordulhatunk, ha magyarságunkból adódóan jogsérelem ért bennünket.

Konferenciánkat A pereskedés útvesztői. Jogorvoslati lehetőségek itthon és a nemzetközi térben című beszélgetés zárta, amely témával kapcsolatosan meghívottunk, Bányai József, ügyvéd, magyarországi vendégünkkel, Dr. Szemesi Sándorral, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatói tanácsadójával igyekeztek felvilágosítani a jelenlévőket, dr. Balogh Zsuzsa, jogász moderálásával. A beszélgetés célja az volt, hogy előadóink választ adjanak többek között olyan kérdésekre, mint például, melyek lehetnek a bizonyítás akadályai, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, mikor kell bírósághoz fordulnunk, melyek azok a kényes pontok, amelyek miatt elbukhatunk, valamint mikor és milyen üggyel fordulhatunk a nemzetközi fórumokhoz.

Ünnepségünk záróbeszéddel ért véget, amelyben örömünket és hálánkat fejeztük ki mindazok felé, akik jelenlétükkel megtiszteltek bennünket, és akik támogattak és segítkeztek abban, hogy megünnepelhessük egyesületünk tíz éve tartó fennállását.

Ezúttal is szeretnénk mégegyszer megköszönni előadóinknak, hogy elfogadták meghívásunkat, és megosztották velünk szakmai tudásukat és tapasztalataikat. Köszönjük a támogatóinktól (Portré-Barla Melinda, Crush Wine Shop, Safebiz Solutions) kapott segítéget az esemény megszervezésében, továbbá köszönet jár az Erdélyi Múzeum Egyesületnek is, hogy biztosították az esemény helyszínét. Végezetül pedig köszönet az egyesület tagjainak, akik lelkesen segítkeztek a konferencia megszervezésében.

Örülünk, hogy mind jelen voltatok és velünk együtt ünnepeltetek!

Szerző: Burca Mercédesz, a Jogaink Egyesület tagja

Rendőr és az állampolgár: jogok és kötelezettségek

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban kérdezőink többször is arra panaszkodtak, hogy amikor rendőri segítségért fordultak, az nem mindig teljesítette kötelességét, nem adott megfelelő eligazítást, vagy éppen szakszerűtlen hozzáállást tanusított. Mi a teendő ilyenkor? Hová fordulhatunk? A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.

Életünk során számos okból lehet dolgunk a rendőrséggel. A legtöbb visszaélést azonban mégis panasztevőként vagy előállítottként tapasztaljuk; talán azért, mert mindkét helyzet nagyon kiszolgáltatott lehet bárki számára. Szerencsére, nem minden esetben történik visszaélés, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a rendőr hozzáállása elfogadhatatlan.

Lássuk, először panasztevőként milyen problémába ütközhetünk és milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre.

Milyen kötelességei vannak a rendőrnek az állampolgárokkal szemben?

Sokszor hallani olyan esetről, amikor valaki panaszt szeretne tenni a rendőrségen, de ott lebeszélik róla, elbátortalanítják. Ez legtöbbször családon belüli erőszak vagy ismeretlen tettes esetén történik meg. Fontos azonban tudni, hogy előbbinél a rendőr nem hivatkozhat például arra, hogy családi konfliktusba nem avatkozhat, vagy az utóbbi esetében, tegyük fel lopás kapcsán, ugyancsak nem utasíthatja el a feljelentésünket arra hivatkozva, hogy nem tudjuk az elkövető kilétét. Amennyiben valós bűncselekménnyel fordulunk a rendőrhöz, annak kötelessége tehát regisztrálnia a panasztételt, és adott esetben azonnal kivizsgálni az ügyet, valamint tájékoztatni bennünket arról, hogy milyen lehetőségekkel élhetünk a továbbiakban.

A rendőr legfőbb feladata tehát az állampolgárok védelme és a törvények betartása. Kötelessége feladatait szakszerűen ellátni, továbbá mindenki felé tiszteletet, becsületet és fegyelemet tanusítani, különösen odafigyelve azokra a személyekre, akik valamilyen okból kifolyólag kiszolgáltatott helyzetben vannak.

Mikor beszélhetünk abuzív, szakszerűtlen magatartásról?

A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, aki hivatali hatáskörének gyakorlása során sérteget, fenyeget, vagy fizikai erőszakot alkalmaz velünk szemben, akkor visszaélésszerű magatartást tanusít,  amelyet egy hónaptól hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel is büntethetnek. Fenyegetés, ütlegelés vagy más erőszak esetén a büntetés növelhető. Fontos, hogy a rendőr fizikai erőszakot csakis bizonyos, a törvény által előírt helyzetekben alkalmazhat.

Továbbá, a rendőrnek kötelessége elutasítania a korrupciót, nem fogadhat el pénzt, javakat, szívességet, amely befolyásolhatja elfogulatlanságát, illetve tartózkodnia kell a hivatali visszaéléstől. A Btk. szerint, az utóbbi bűncselekmény akkor valósul meg, amikor a köztisztviselő hivatali hatáskörének gyakorlása során nem teljesít egy bizonyos tevékenységet, vagy azt hibásan teljesíti, és ezáltal kárt okoz vagy megsérti egy természetes személy vagy jogi személy jogait, érdekeit. Két évtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel és a köztisztség gyakorlásának jogától való eltiltással büntetendő.

Hol tehetünk panaszt?

Amennyiben úgy véljük, a rendőr nem megfelelően látja el kötelezettségeit velünk szemben, panaszt tehetünk a rendőrség vezetőségénél, ahol az adott rendőr a tevékenységét végzi. Magatartása írásbeli megrovással, fizetés csökkentésével, előléptetés elhalasztásával, vagy akár elbocsátásával is szakncionálható.

Továbbá, ha a fennebb említett visszaélésszerű magatartás vagy hivatali visszaélés bűncselekménye is megvalósul, feljelentést tehetünk ellene az ügyészségen.

Milyen jogaink vannak előállítottként a rendőrségen?

 A rendőrnek a következő körülmények között van joga bevinni bennünket a rendőrségre:

  • nem tudta megállapítani személyazonosságunkat, illetve, ha fenn áll annak a gyanúja, hogy az irataink nem valósak
  • magatartásunkkal azt a gyanút keltjük, hogy bűncselekményt követtünk el vagy készülünk elkövetni
  • tetteinkkel saját vagy mások életét, testi épségét vagy a közrendet veszélyeztetjük
  • a helyszíni intézkedés alkalmazása veszélyt jelenthet ránk vagy a közrendre nézve

Fontos tudni, hogy amennyiben a fentiek valamelyike miatt előállítanak bennünket a rendőrségen, akkor sem tanusíthatnak velünk szemben abuzív magatartást, és ilyen körülmények között is élhetünk bizonyos jogokkal.

A rendőrnek tehát kötelessége elmondani az előállítás okait a lehető legrövidebb időn belül, illetve tájékoztatnia kell bennünket a jogainkról. Jogunk van megtagadni hogy szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot tegyünk. Kivételt képeznek a személyazonosságunkat igazoló adatok, amelyeket kötelességünk elmondani. Jogunk van ügyvédhez, illetve ahhoz, hogy értesítsük a családunkat, vagy bármilyen más személyt a történtekről. Amennyiben nyelvi vagy speciális kommunikációs nehézségeink (némaság, siketség) vannak, jogunk van tolmácsot, vagy olyan személy segítségét kérni, aki segítheti a kommunikációs problémáinkat.

A rendőr jogosult feladatai ellátása során kényszerítő eszköz alkalmazására, amely lehet fizikai erő, ideértve az önvédelmi vagy mozgáskorlátozási eljárások alkalmazását is, mint például a bilincs vagy egyéb olyan eszköz, amely lehetővé teszi a felső és/vagy alsó végtagok rögzítését. A kényszerítő eszközök használata azonban intenzitását és időtartamát tekintve nem haladhatja meg a szükségeset.

Jogunk van fellebezést tenni az ellenünk tett intézkedések ellen a rendőrnél, vagy annak felettesénél. Amennyibben megállapított, hogy a meghozott intézkedések fenntartása továbbá nem szükséges, kötelességük bennünket elengedni.

Ha bármilyen jogi kérdése van, ingyen felteheti egyesületünk oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

Jogi ki mit tud 2023

jogaink-ki-mit-tud-2023-03
jogaink-ki-mit-tud-2023-02
jogaink-ki-mit-tud-2023-01

13 + 12 =