Az édesanyámat az átjárón halálosan elgázolták, a sofőr túl gyorsan hajtott és jobb oldali ablaküvege be volt fagyva, ezért nem látta az átkelőben lévő édesanyámat. Ebben az esetben mennyi kártérítést lehet kérni és mennyire lehet esetleg számítani?
Elsősorban kiemelnénk, hogy ilyen esetekben, a kártérítési eljárás lefolytatásához, ajánlott ügyvédi képviseletet igényben venni.
A kártérítés mértékének meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy ilyen estekben, a halálos közúti balesetek esetén, két féle kár megtérítésére kötelezhető a károkozó: a vagyoni és az erkölcsi károk megtérítésére.
A vagyoni károk azokat a plusz költségeket jelentik, amelyek a baleset miatt bekövetkeztek, mint például a korházi ellátás, a temetés, illetve a sír elrendezésének a költségei stb. Ezeknek az értéke minden esetben könnyen kifejezhető, bebizonyíthatóak, hiszen ezek összegét, kifizetését számlák igazolják, illetve tanuk segítségével lehet bizonyítani.
A kártérítési igény másik fontos eleme, az erkölcsi kár összegének meghatározása már nehezebb, hiszen az erkölcsi kár a haláleset miatt bekövetkezett szenvedés értékét jelenti. Vagyis, a kártérítést igénylő személy meg kell határozza, az életkörülményei és a baleset körülményeinek figyelmbe vételével, a saját fájdalmának a pénzben kifejezhető összegét. Fontos azonban ennek az összegnek a meghatározásakor, hogy ezt az összeget a bíróság nem növelheti, azonban ha úgy ítéli hogy túl magas az igényelt összeg, akkor ezt akár csökkentheti. A bíroság az erkölcsi kártérítés meghatározásakor figyelembe veszi a baleset negatív következményeit a károsultra, s próbálja méltányosan, a veszteség mértékével arányosan megítélni a kártérítés összegét. Mivel az erkölcsi kár összegének megállapítására nincsenek a törvény által előírt szabályok, ezért minden eljárásban a bíróság értékeli, becsli fel a kártérítés összegét, az arányosság és a méltányosság elveit felhasználva, így tehát nincsenek előre meghatározott összegek a kártérítés mértékére vonatkozólag.