Milyen esetben büntetik, vagy mit lehet tenni a gyűlöletbeszéd esetén?
A román Büntetőtörvénykönyv 369. Cikkelye szerint a gyűlöletre vagy a diszkriminációra való ösztönzés bűncselekménynek számít. (incitarea la ura sau discriminare). Az említett törvénycikk 6 hónaptól 3 év börtönbüntetéssel vagy 180 lejtől- 15.000 lejig terjedő pénzbírsággal bünteti a nyilvánosság bármilyen formában való ösztönzését gyűlöletre vagy diszkriminációra, amely egy csoport ellen irányul. Megfigyelhető tehát, hogy bűncselekmény csak abban az esetben létezik, ha a gyűlöletre vagy diszkriminációra való ösztönzés egy csoport irányába történik, és nem egy személy, vagy adott személyekre vonatkozik. A megnyilvánulási formái lehetnek: szóbeli, írásos, szimbólumokon keresztül, az interneten vagy más közegekben.
A bűnügyi kivizsgálás hivatalból indul, nem szükséges előzetes feljelentés, de természetesen ilyen jellegű kérést lehet intézni a rendőrséghez.
Továbbá a büntetőtörvénykönyv 77. Cikkének értelmében súlyosbító körülménynek számít bármely bűncselekmény elkövetése faji, nemzetiségi, etnikai hovatartozás, nyelvi, vallási, nemi identitás, szexuális irányultság, politikai vélemény vagy hovatartozás, vagyoni helyzet, társadalmi származás, életkor, fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség vagy HIV/AIDS fertőzöttség miatt történt, illetve más hasonló okok miatt, amelyeket az elkövető egy személy másokkal szembeni hátrányos helyzetének okaiként tekint.
Továbbá, a 137/2013-as Kormányrendelet 15. Cikkelye alapján kihágásnak számít, ha nem teljesíti a bűncselekmény feltételeit, bármely olyan propaganda, nemzeti-soviniszta jelleggel bíró nyilvános magatartás, amely nemzetiségű vagy fajra irányuló felbujtást tartalmaz. Ezt a kihágást 1.000 lejtől- 30.000 lejig büntetik, ha fizikai személy ellen irányul, vagy 2.000 lejtől- 100.000 lejig, ha a tárgya egy emberi csoport vagy közösség.
Ebben az esetben a panaszt az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanácshoz kell letenni, és ez az illetékes intézmény is a büntetés megállapítására. Morális vagy anyagi kártérítés a Diszkrimináció ellenes Tanács nem ítélhet meg.
A 137/2013 Kormányrendelet 27. Cikkelye értelmében az a személy, aki diszkriminálva érzi magát, a bíróságon kérhet kártérítést egy polgárjogi eljárás keretén belől. Fontos lehet, hogy ezen kereset benyújtásához a sértett félnek nem kell bélyegilletéket fizetnie.