A Jogaink Egyesület 2024 őszén megszervezte az VII. Jogi ki mit tud? vetélkedőt. Az oktatásban jelentős változás ment végbe a 2024-2025-ös tanév kezdetétől. Az oktatási törvény és a Tanulói Statútum tiltja a mobiltelefonok használatát az órákon, kivételt képez az az eset, ha a telefon használata oktatási céllal történik. Ennek megszegése büntetéseket von maga után. A verseny első fordulójának utolsó feladata az volt, hogy a versenyzők mutassák be a büntetések fajtáit és a büntetések kiszabásának eljárását, valamint mondják el a véleményüket erről a szabályról, érintve a tulajdonjogot és az oktatáshoz való jogot is. A tanulók válaszaiból megtudhattuk, hogy különböző erdélyi iskolák hogyan alkalmazzák ezt az új szabályt. Számos helyen lépcsőzetesen alkalmazzák a büntetéseket a szabályok megszegésének gyakorisága függvényében. Vannak tanintézmények melyek élnek azzal a lehetőséggel, hogy összegyűjtik a tanítás kezdetekor a készülékeket és csak tanítás végén adják vissza a diákoknak. Mások a gyerekeknél hagyják a készülékeket, de ha szabálytalanul használják óra közben akkor elkobozzák és a szülőnek vagy gyámnak adják vissza tanítás után.
Mivel ezen feladat során nagyon érdekes válaszok, vélemények és kritikák születtek a diákok részéről egy kis összefoglalóban szeretnénk ezt bemutatni. Sokan megfogalmazták azt, hogy milyen céllal jött létre ez a szabály és milyen pozitív hatásai lehetnek az oktatásra:
„Véleményünk szerint ez a törvény szükséges volt mivel a telefonhasználat egy figyelmet zavaró tényező, amely visszatarthatja a diákokat a tanulástól. Ez a törvény szükséges az oktatás eredményének javítása céljából, a mobiltelefonok iskolában való megjelenése óta a diákok eredményei romlanak, általános műveltségük beszűkült.”
„A mobiltelefon-használat korlátozása az órák alatt alapvetően érthető, hiszen a diákok figyelme sokszor elkalandozik, ha a technológia könnyen elérhető számukra. A telefonok lehetőséget adnak nemcsak a tanulást zavaró tevékenységekre (játék, közösségi média), hanem csalásra is, például dolgozatok vagy feleletek során”
„Bizonyos szempontból egyetértünk ezzel a törvénnyel, mivel az iskola rengeteg lehetőséget kínál számunkra, melyeket könnyen elszalaszthatunk, ha a telefonjainkat piszkáljuk. Ilyen például a társas interakciók lehetősége”
A tulajdonjog és az oktatáshoz való jog kapcsán a következő gondolatok születtek:
„Amíg diákok vagyunk, a szabályok ránk is érvényesek, és ezek betartása, vagy megszegése és kérdőre vonása még az életre is fel tudnak készíteni minket, mivel a külvilágban is szabályok szerint élünk. Minden szabályok alapján működik, ezért meg kell tanuljuk már ennyi idősen azt, hogy a szabályszegéseknek következményeik vannak, ugyanúgy, mint az iskolában, amikor a tanár elveszi a diák elektronikus eszközét, mivel megszegte a belső szabályzatát az intézménynek. Szerintünk ez a cselekedet nem sérti a magántulajdont, ugyanis hogyha része vagyunk egy közösségnek, amely törvények alapján működik, nem megfosztanak minket a saját eszközünktől, hanem a mi tetteink vezettek el idáig, mi voltunk a hibásak azért, mert nem követtük a házirendet”
„A mobiltelefonok használata az órákon kétségkívül hasznos tud lenni, ha a megfelelő célra van alkalmazva. Ugyanakkor érdemes megfontolni a tulajdonjogot és az oktatáshoz való jogot is. A mobiltelefonok a diákok tulajdonát képezik, és azok használata nem csupán szórakozást szolgál, hanem fontos információforrás is lehet az oktatás során. A kérdés, hogy kit lehet felelőssé tenni a szabályok betartásáért, összetett. A tanárok és az iskola vezetősége felelőssége, hogy a szabályokat érvényesítsék, de a diákok is saját felelősségük tudatában kell legyenek.”
„A diákoknak joguk van a saját tulajdonukhoz, de az iskola is felelős a megfelelő tanulási környezet fenntartásáért. A mobiltelefonok használata zavarhatja az oktatást, ha valaki játszik órán, ezáltal nem figyel a leckére, vagy beszélget más emberekkel a szociális médiában, akár videókat néz, hiábavalóvá válik az iskolába járása, ezért a szabályok bevezetése indokolt lehet. Ez esélyt ad az oktatáshoz való jog biztosítására az osztályközösség számára”
„A tulajdonjogunkkal élve úgy gondoljuk, hogy nem szabadna elvegyék a telefonunkat, mivel az a mienk, mi felelünk érte. Ugyanakkor a hiánya nagyban megkönnyíti a koncentrálást, ezzel segítve, hogy kihasználjuk az oktatáshoz való jogunkat. Ez rengeteg gyereknek nem adatik meg, így jobb, ha élünk vele, amíg tehetjük.”
„…részben megsérti a tulajdonjogot, mivel mobiltelefonok a tanulók személyes tulajdonát képezik. Bár igaz, hogy az egyént nem lehet a tulajdonától megfosztani, de vannak helyzetek és helyszínek, ahol korlátozott a használata (pl. a repülőkön). Az oktatáshoz való jog fontos alapjog, amelyet védeni kell. A mobiltelefonok használata sokszor zavarhatja a tanulási folyamatot, ami más tanulók jogait sértheti.”
„Azáltal, hogy a telefonokat a tanórák közben egy kijelölt helyen tartják, a rendelkezések sértik a tanuló magántulajdonjogát, amely alapján neki jogában áll, hogy az adott tárgyat kizárólagosan és folyamatosan birtokolja. Nyilván ezt kedvére használnia már nem szabad, mert a törvény értelmében kizárólag az oktatási céllal való felhasználási lehetőséggel élhet, viszont úgy gondoljuk, tulajdonjoga értelmében jogosult arra, hogy a készüléket magánál tartsa.”
A válaszok többsége egyaránt bemutatta a negatív és a pozitív oldalát a szabályozásnak és az alkalmazásmódjának, de egy csapat ügyesen megfogalmazta, hogy mi a legfontosabb ebben a kérdéskörben:
„A tanulók jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyban tartása érdekében fontos, hogy az iskolai közösség közösen keressen megoldásokat a modern technológia befolyásaira az intézményen belül, amely a diákok fejlődését és a tanulás hatékonyságát illeti.”
