A tisztességes eljáráshoz való jogot sérti-e az a hivatal, bíróság, mely nem válaszol 30 napon belül a panaszokra? Egy cég is követhet el tisztességes eljáráshoz való jogi sérelmet? Hivatalok is kötelesek 30 napon belül válaszolni a panaszokra?
A tisztességes eljáráshoz való jog személyiségi jognak számít?
Az OBH-val, OBT-vel és a Kúriával kapcsolatos gondok esetén milyen jogorvoslati lehetőségek vannak?
A tisztességes eljárás elve alapján mindenkinek joga van arra, hogy az ügyét törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság méltányosan, nyilvánosan, valamint ésszerű és előrelátható időn belül tárgyalja. Tehát, a tisztességes eljáráshoz való jog alapjáva véve a bíróságokat kötelezi, hivatalokat vagy jogi személyeket, cégeket csak a törvény által előírt estekben.
Az ésszerű idő fogalma, időtartama, amely a tisztességes eljárás egyik alap pillérje, nincs meghatározva a jogszabályokban. A per időtartamának hossza az ügyek komplexitásától és az adott körülményektől függ. Jelen esetben, egy 30 napos időszak eltelte, még általánosan nem tekinthető jogsértésnek. Ugyanakkor, perrendtartási szabályok értelmében, a bíróságoknak, a per tárgyától függően, különböző határidőket kell tiszteletben tartaniuk. Ezek megszegése viszont csak akkor von maga után következményeket ha az indokolatlanul meghosszabítja a per menetét.
A hivatalok esetében a rájuk vonatkozó jogszabályok meghatározhatnak bizonyos időintervallumokat, amelyeken belül a hatáskörükbe tartozó panaszokat megoldani kötelesek. Ezek be nem tartása következtében a bírósághoz fordulhat a panaszos. Ugyanígy, akár mangánjogi jogi személyek, cégek is, előírhatják alapító okirataikban, hogy milyen időd belül kötelesek kivizsgálni a panaszokat, vagy estenként akár a törvény is előírhat bizonyos kötelező határidőket a panaszok megoldására (pl. munkajogi ügyek esetében).
A tisztességes eljáráshoz való jog egy eljárásjogi garancia, nem egy személyiségi jog.
Országos Bírósági Hivatal és Országos Bírósági Tanács nem található Románia területén, az ennek megfelelő intézet a Magisztrátusok Legfelsőbb Tanácsa. Határozatait pedig a Legfelsőbb Semmítő- és Ítelőszéknél (Kúria) lehet megtámadni. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék ítéleteit akár a bíróság egy másik tanácsa is felülvizsgálhatja, vagy esetenként nemzetközi bíróság előtt is megtámadhatóak az itt hozott ítéletek.