Mi a közös Naruto, a szelfiző majomban, egy MI által generált Mona Lisa képben és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásában? Mindegyik téma helyet kapott a digitális kor jogai köré épülő kolozsvári konferencián, rámutatva, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a mindennapjaink szerves része, hanem komoly jogi, etikai és társadalmi kérdéseket is felvet.
Április 5-én került megrendezésre „A digitális kor jogai” című konferencia Kolozsváron, amelynek szervezésében a Jogaink Egyesület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium, valamint a Kisebbségi Jogvédő Intézet is részt vett. Az egész napos konferencia során szó esett, többek között, a mesterséges intelligenciáról és annak hatásáról a társadalomra, az MI által újraírt szerzői jogról, az online platformok felelősségéről, a dezinformáció jelenségéről, valamint a kisebbségek védelme is felmerült a digitális korban.
A konferencia meghívottjai ügyvédek, egyetemi oktatók, kutatók és szakértők voltak, akik egy-egy aspektusát mutatták be ennek az elég komplex témakörnek. Dr. Fábián Gyula, a Sapientia EMTE és a BBTE oktatója, volt főügyész helyettes „Elnéző-e a román igazságszolgáltatás a nemzeti kisebbségi közösségek ellen elkövetett bűncselekmények esetében?” című előadásában kiemelte, hogy a román igazságszolgáltatás tárgyilagosságát nagyon sok esetben befolyásolja a per tárgyának etnikai vonatkozása, valamint a bírák többségi etnikumhoz való tartozása a kisebbségi vádlottakat vagy akár sértett feleket érintő ügyekben.
Molnár Zsolt Ombudsman helyettes előadásában („Gyűlöletbeszéd Romániában – Van-e számonkérés?”) a gyűlöletbeszéd büntethetőségének kérdését járta körül. Kiemelte, hogy bár a román jogi keret létezik, és elviekben lehetővé teszi a gyűlöletkeltő megnyilvánulások szankcionálását, a jogalkalmazás gyakran hiányosságokat mutat, ami aláássa a jogbiztonságot és a kisebbségek védelmét. Előadásában kitért a Nép Ügyvédjének szerepére is ezen a területen.
Borsos Orsolya, az Országos Audiovizuális Tanács tagja „Szabályozható-e az online tér? Törvényes keret és a gyakorlati alkalmazás kihívásai” című előadása a média- és online tartalomszabályozás dilemmáira fókuszált, bemutatva, hogyan működik a gyakorlatban az Országos Audiovizuális Tanács által indított eljárás és melyek azok a jogellenes tartalmak, amelyek eltávolítási rendelet tárgyát képezhetik.
A digitális tér egyre több kérdést vet fel a jogalkotók és a jogalkalmazók számára is– erre mutatott rá Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő, információbiztonsági auditor „Kódolt előítéletek – Diszkriminatív algoritmusok a mesterséges intelligencia korában” című előadása. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az MI rendszerek esetében fennáll a veszélye annak, hogy megerősítsék a társadalmi előítéleteket, amennyiben nem megfelelően tervezik őket.
Dr. Gyeney Laura habil. egyetemi docens PPKE JÁK, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója „Kisebbségi nyelvhasználat a digitális korban” című előadásában azt vizsgálta, hogy a kisebbségi nyelvek használata miként érvényesül – vagy éppen sérül – az online térben. Hasonló témákat érintett Dr. Szemesi Sándor, a KJI tanácsadója és az Alkotmánybíróság főtanácsadója „Emberi jogok védelme a digitális korban – kisebbségi jogi nézőpontból” című előadásában.
Dr. Mayer Erika ügyvéd, a Kárpát Jogi Network elnöke „Kódok és jogok – Az AI által újraírt szerzői jog” című előadása arra világított rá, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak technológiai, hanem mélyreható jogi kérdéseket is felvet – például a szerzői jogok terén. Az előadás során szó esett Naruto szelfiző majomról is, aki véletlenül készített önportrét egy indonéz dzsungelben és ezzel a tettével évekig tartó szerzői jogi vitát indított el.
Az álhírek elleni fellépés szintén fontos aspektusa a digitális korszak jogi kihívásainak. Dr. Nemere Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatási és jogi szakértője előadásában („Ki döntheti el, hogy mi az álhír? – Az Európai Unió és a tagállamok eszközei az online dezinformáció szabályozására”) az uniós és tagállami szintű szabályozási mechanizmusokat elemezte.
Kis Júlia ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke „Az online platformok felelőssége – Ki véd meg engem?” című előadásában azt elemezte, hogy a közösségi média platformok milyen mértékben tartoznak felelősséggel a megjelenő tartalmakért, és milyen jogi lehetőségek állnak a felhasználók rendelkezésére az őket ért támadásokkal szemben.
Végezetül, Dr. Kokoly Zsolt, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa „Kultúráról a közösségi médiában – hol végződik a szólásszabadság és hol kezdődik az idegengyűlölet és kirekesztés? Az Alexandru Pătrașcu v. Romania ügy tanulságai” című előadásában egy konkrét strasbourgi ügy kapcsán vizsgálta, hol húzódik a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletkeltés között.
A konferencia egyik kiemelkedő programpontja egy panelbeszélgetés volt, amely új perspektívát vitt a rendezvény tematikájába. A meghívott szakértők mélyrehatóan vizsgálták a digitális jogokkal kapcsolatos aktuális kérdéseket, különös tekintettel a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaira. A „Tech panel: A mesterséges intelligencia kihívásai – Társadalmi kérdésekre technológiai válaszok?” című beszélgetés során ismételten különböző szakterületek képviselői ütköztették nézeteiket a technológia és a társadalom közötti kölcsönhatásokról. A beszélgetés résztvevői között volt Dr. Csató Lehel, egyetemi tanár, informatikus és kutató, Székely Szabolcs, a NeutralBlocks társalapítója, vállalkozó és informatikus és Székely Barnabás. A beszélgetést Dr. Orbán Katalin, a Román Televízió (TVR Cluj) munkatársa moderálta.
Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a a konferencia támogatóinak, a társszervezőknek, valamint az előadóknak, hogy elfogadták a meghívásunkat és a résztvevőknek, hogy velünk tartottak ezen a napon!
Szerző: Biró Réka, jogász, a Jogaink Egyesület tagja
