Az Európai Unió joga a hagyományos nemzetközi jogtól különböző, autonóm és önálló jogrend. Érvényessége az Európai Unió alapító szerződéseiből származik, tagállami érvényesülését pedig az Európai Unió Bírósága által kimunkált sajátos elvek (az Európai Unió jogának alapelvei), az elsőbbség, a közvetlen és a közvetett hatály biztosítják.
Alkotmányjogi szempontból fontos kérdés az, hogy a tagállam belső joga (különösen a jogforrási rendszert meghatározó tagállami alkotmány) miként viszonyul az Európai Unió jogához, reflektál-e annak sajátosságaira. Ez vizsgálható egyrészt az alkotmányszöveg, másrészt az alkotmányt értelmező bírói gyakorlat szintjén. Az uniós jog és a tagállami alkotmány viszonya azonban alkotmányjogi szempontból paradox helyzetet teremt: a tagállami alkotmány felhatalmazást ad a csatlakozásra egy olyan nemzetközi rendszerhez, amelynek normái feltétlen érvényesülést kívánnak a tagállam belső jogával szemben, így a felhatalmazást adó alkotmányának szabályaival szemben is. Ezt a feltétlen érvényesülést az uniós jog elsőbbségének fogalmával szokták jelölni.
A román jogrendszerben, a nemzeti jog és az uniós jog viszonya kapcsán az Alkotmány 148-as szakaszának második bekezdése kimondja, hogy: „A csatlakozás következményeként, az Európai Unió alapító szerződéseinek előírásai, valamint a többi kötelező jellegű közösségi szabályozás elsőbbséget élveznek az ellentétes belső jogszabályokkal szemben, a csatlakozási aktus előírásainak tiszteletben tartásával.” A nemzetközi jog és a hazai jog kapcsolatáról, valamint a nemzetközi szerződések kérdéséről az Alkotmány 11-es szakaszának harmadik bekezdése a következőket állapítja meg: „ Amennyiben egy nemzetközi szerződés, amelyben Románia részes fél lesz, az Alkotmánnyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, ratifikálása csak az Alkotmány módosítása után lehetséges.” Tehát az Alkotmány szerint a jogforrások hierarchikus rendszerében az uniós jog az Alkotmány után következik, de mindenképpen a több jogforrás (pl. organikus törvények) fölött áll.
Miért fontos ismerni az uniós jog elsőbbrendűségének elvét? Azért, mert amilyen egyszerűnek tűnik elméletben, annál nehezebb érvényesíteni a gyakorlatban, valamint az uniós jog leginkább vitatott témakörei közé tartozik. Az évek során több tagállam komoly és meghatározó konfliktusba került az Európai Unióval ennek az elvnek a kapcsán, hogy párat említsünk: Magyarország és a menekültügy kérdése, Németország és az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjának kérdése, valamint Lengyelország és az igazságügy reformja. A román Alkotmánybíróság 2021 december végén állásfoglalásban mondta ki Románia alaptörvényének elsőbbségét az uniós jog felett. A taláros testület az Európai Bíróság egyik december közepi ítéletével kapcsolatban foglalt állást, s jelezte, hogy az nem hajtható végre az ország alkotmányának módosítása nélkül.
Szerzők: Biró Réka és Crețu Csengele
