Tisztelt Jogaink Egyesület!
A Polgári Törvénykönyv 966-os cikkelyének értelmezésére vonatkozó segítségkérés miatt írok Önöknek, mert tapasztalatom szerint a jogászok és a közjegyők ezt különbözően értelmezik, pontosabban a közjegyzők nem alkalmazzák. Két jogásszal, két ügyvéddel, és két közjegyzővel beszéltem már az ügyben, de ellenkező válaszokat kaptam, ezért a kérdésem, hogy az öröklési képviselet, posabban a Polgári Törvénykönyv erre vonatozó cikkelyei hogyan értelmezhetőek a következő esetben: A szüleim elváltak, Apa újraházasodott. Neki van egy gyereke az előző házasságából (én), az új feleségnek szintén egy nagykorú gyereke az előző házasságából, tehát nem vagyunk féltestvérek. Apa meghalt 5 évvel ezelőtt, a túlélő feleség pedig az idén. Apa után nem volt elindítva a hagyatéki eljárás csak a második feleség halála után (idén), de bizonyos dokumentumok hiánya miatt az ügy megakadt. Kérdésem, hogy öröl-e az elhunyt túlélő feleség fia egy negyedrészt vagy sem? Köszönöm a választ előre is!
Kedves Kérdező!
A válóper nem jár szükségszerűen együtt a vagyonelosztással. Amennyiben azonban egyszerre át szeretnének esni ezeken a dolgokon, és nem tudnak kiegyezni, bíróság elé kell vinni az ügyet. A törvény úgy tartja, hogy vagyonközösség esetén is, azok a javak, amiket egyik vagy másik házas fél örökölt saját tulajdonnak minősülnek, nem közös.
Ha az ingatlan felújításához felhasznált pénzösszeg az Ön saját örökségéből származik, úgy bíróság előtt bizonyítania kell ezt, öröklési bizonylattak, bankszámlakivonattal, különböző számlákkal, amelyek azt bizonyítják, hogy szakembereket fizetett ki, építkezési vagy egyéb anyagokat vásárolt belőle.
Ezen bizonyítékok alapján kérheti a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy saját javakat fordított az ingatlanra, és követelheti az ingatlanra fordított összeget.