Jó napot kívánok. Én és bátyám árvák maradtunk, apánk fogságba került és maghalt. A román államtól kaptunk mi, vagy az anyánk 28 ár földet, amivel késöbb beállt a kollektívbe. Anyánk késöbb férjhez ment és születet egy lánya. AZ új férj nem vett örökbe engem és bátyámat. A forradalom után mikor a földet a kézdivásárhelyi földosztó bizottság visszaadta a mostoha apánk nevére adta vissza. Ekora anyánk már elhunyt. A visszaigénylést mostohaapánk meg a féltestvérünk intézte. Nagyon jó testvérek voltunk, apánk úgy nevelt mint sajátját. A földet szétosztotta köztünk, a bizottság 50 árat adott a 28 helyett. A gondok akor kezdődtek mikor meghalt a mostohaapa. Mi testvérekül akor jöttőnk rá, hogy nem örökölünk semit. A közjegyző azt mondta egyedül a féltestvér örököl, és utána mint jó testvérek visszamegyünk hozzá és elosszuk 3 fele a területet. Na de mindez nem történt meg mert többet nem lehetett beszélni a féltestvérrel. Önök szerint mit lehet tenni ennyi eltelt év után???
A vázolt tényállás mellé még sok információ szükséges egy pontosabb tanácsadáshoz.
Amit a közölt adatok alapján mondani lehet, az az hogy a legegyszerűbb módja az ügy rendezésének az lenne ha peren kívűl meg tudnának egyezni, a féltestvérükkel az anyai örökséget illetően. Ha semmiképpen nem megy a kiegyezés, akkor sajnos bírósági útra kell fordulni a jogaik érvényesítéséhez. A törvény értelmében az édesanya után örököl a túlélő házastárs és a 3 gyerek egyformán. Ebből a szempontból nem releváns hogy csak féltestvérek Önök a második házasságból született gyerekkel.
Egy lehetőség az lenne, hogy bírósági úton kérjék a birtoklevél megsemmisítését, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a visszaigénylési kérést megfogalmazó mostoha apa és lánya nem az igazi tulajdonosok voltak.