A munka világa jelentős fejlődésen ment keresztül, az elmúlt 25 évben a munkaerőpiac növekvő rugalmasságát figyelhettük meg. A digitalizáció elősegítette a foglalkoztatás új formáinak megjelenését, míg a demográfiai változások a dolgozó népesség változatosságát eredményezték.
Ezek a változások azonban instabilitást és a kiszámíthatatlanságot is eredményeztek egyes munkakapcsolatokban, különösen a bizonytalanabb helyzetű munkavállalók esetében. A jogi keretek megértésének hiánya tisztázatlan vagy tisztességtelen gyakorlatoknak vetheti alá a munkavállalókat, sőt megnehezítheti jogaik érvényesítését.
A román munka törvénykönyv 17. cikke kimondja, hogy a munkaszerződés megkötését megelőzően a munkáltatónak kötelessége tájékoztatni a leendő munkavállalót mindazokról a lényeges rendelkezésekről, amelyeket a szerződésbe bele akar foglalni. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, mikor a munkáltató módosításokat szeretne végrehajtani a munkaszerződés szövegében.
A munkavállalónak a tájékoztatása legalább a következő tényezőkre kell kiterjedjen:
- a felek kiléte;
- a munkavégzés helye, illetve állandó munkavégzési hely hiányában annak lehetősége, hogy a munkavállaló változó munkavégzési helyen dolgozzon;
- a munkáltató székhelye, adott esetben lakhelye;
- a romániai foglalkozások besorolása vagy más jogszabályok alapján meghatározott tisztség/foglalkozás, valamint a munkaköri leírás a munkakör feladatainak pontosításával;
- a munkavállaló szakmai tevékenységének értékelésére alkalmazott kritériumok;
- a munkakörrel járó kockázatok;
- a szerződés hatálybalépésének időpontja;
- határozott időre szóló munkaszerződés, illetve munkaerőkölcsönzési szerződés esetében ezeknek az időtartama;
- a pihenőszabadság időtartama, amelyre jogosult a munkavállaló;
- a felmondási idő feltételei és időtartama;
- az alapbér és a jövedelem egyéb összetevői, valamint a munkavállalót megillető bér kifizetésének időszaki beosztása;
- a normális munkaidő, óra/nap és óra/hét formában kifejezve;
- a munkavállaló munkakörülményeit szabályozó kollektív szerződés megjelölése;
- a próbaidő időtartama;
- az elektronikus aláírás használatának szabályai
A felsorolt tényezőket a munkaszerződésnek is tartalmaznia kell. A munkaszerződés végrehajtása során bekövetkező bármilyen módosítás a szerződést kiegészítő okirat megkötését vonja maga után, még azelőtt, hogy a módosítás érvénybe lépne (vannak kivételek, ha a módosítást jogszabály vagy az alkalmazandó kollektív szerződés írja elő).
Törvény szerint a tájékoztatásra irányuló munkáltatói kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni a munkaszerződés vagy a kiegészítői okirat aláírásának pillanatában.
Külföldi munkavégzés esetében a munkáltató köteles időben, a kiutazást megelőzően, tájékoztatni a munkavállalót a már korábban említett tényezők mellett a következőkről:
- a külföldön történő munkavégzés időtartama;
- a fizetés pénzneme, illetve a fizetési módok;
- a külföldi munkavégzésért járó pénzbeli/természetbeni díjazás;
- klímaviszonyok;
- az adott ország főbb munkajogi rendelkezései;
- mindazok a helyi szokások, amelyek tiszteletben tartásának elmulasztása veszélyeztetné az életét, szabadságát vagy személyes biztonságát;
- adott esetben a munkavállaló hazatelepítésének körülményei
Az első három tényezőnek szerepelnie kell a munkaszerződésben is.
Amennyiben a munkáltató nem teljesíti a tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségeit, a munkavállalónak a kötelezettség elmulasztásától számított 30 napos határidőn belül jogában áll értesíteni az illetékes bírói fórumot és a munkáltató általi tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával okozott kárnak megfelelő kártérítést igényelni.
Szerző: Biró Réka, jogász, a Jogaink egyesület tagja