Általános ismertető
A személyiségi jogok egyik kiemelkedően fontos területe a személyes adatok védelme, melynek megvalósulása a munkaviszonyban fokozottan szükséges tekintettel arra, hogy a munkáltató tulajdonképpen személyes adatok sokaságához jut hozzá. Az Alkotmány a személyes adatok védelmét ún. információs önrendelkezési jogként kezeli, ami azt jelenti, hogy mindenki maga rendelkezhet saját adatainak sorsáról, ezek felvétele, felhasználása, közzététele csak az érintett egyén hozzájárulásával valósulhat meg, közérthető és ellenőrizhető adatkezelés útján.
Az alkalmazottak és más érintettek videókamerával való megfigyelése megfelelő technikai és szervezési folyamatok végrehajtásával, a GDPR (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról) rendelkezéseinek betartásával lehetséges. A cikk további részében azt fogjuk ismertetni, hogy az üzemeltetőknek mit kell tenniük ahhoz, hogy megfeleljenek a GDPR-nak a megfigyelő rendszerek használatakor.
A videókamerás megfigyelésről
A rendelkezések szerint a munkáltatóknak joguk van figyelemmel kísérni a munkavállalói tevékenységet, ha erre jogalapjuk van, és ellenőrzésük célját előzetesen tájékoztató levélben közlik a munkavállalóval.
A jogalap: A munkáltató-alkalmazott viszony hatalmi egyensúlyhiánya miatt a munkáltatók csak kivételes esetekben hivatkozhatnak a dolgozók adatainak feldolgozásánál azok beleegyezésére. A vállalatok számára a legmegfelelőbb jogalap a munkáltató jogos érdeke. Mi számít jogos érdeknek? Jogos érdeknek számít például az alkalmazottak biztonságát, egészségét veszélyeztető bűncselekmények megelőzése, az alkalmazottak helytelen magatartásának megakadályozása, a termelékenység figyelemmel kísérése és javítása stb. A munkáltatók rendszerint ezekre az érdekekre hivatkozhatnak, amikor feltevődik a kérdés, hogy egyes munkahelyeken miért szükséges a videókamerák használata. Azoknak a munkáltatóknak, akik a jogos érdekekre támaszkodnak a megfigyelés jogalapjaként, figyelembe kell venniük ezen érdekek törvényességét, és egyensúlyba kell hozniuk ezeket a munkavállalóik érdekeivel, jogaival és szabadságaival. Ha az elemzést követően kiderül, hogy a vállalat érdekei élveznek elsőbbséget, a kamerák használata lehetséges, viszont ha az elemzés azt mutatja, hogy az érintett alkalmazottak jogai és érdekei érvényesülnek, akkor a megfigyelésre jogos érdek alapján nem lesz lehetőség. Más szavakkal, ha a munkáltató azért szerel kamerákat egy pénztárhoz, hogy megelőzze az esetleges lopásokat, akkor a munkáltató érdeke meghaladja a pénztáros magánélethez való jogait, viszont ha a munkáltató az illemhelyen alkalmaz kamerás megfigyelést, annak érdekében, hogy figyelje a takarítási rend betartását, akkor az érintettek jogai egyértelműen meghaladják a munkáltató jogos érdekeit, így a kamerás megfigyelés nem valósulhat meg. Ha egy alkalmazott kifogásolja a kamerák használatát egy adott helységben, a GDPR utasítja a munkáltatót, hogy mutassa be „kényszerítő, jogos okait” a feldolgozáshoz. Az alkalmazottak megfigyelését azokra a területekre kell korlátozni, ahol a munkavállalói jogok megsértésének kockázata alacsony.
Az alkalmazottak előzetes tájékoztatása. Mit kell tartalmaznia?
- a kamerák helyét meg kell jelölni, és intézkedéseket kell tenni minden olyan hely megfelelő jelzésére, ahol egy kamera működik;
- a megfelelő feliratokat az épület/épületek bejáratánál látható helyen kell kifüggeszteni;
- a jelzés tartalmazza az adatkezelő nevét és elérhetőségét, valamint azokat a konkrét célokat, amelyek érdekében a megfigyelő kamerát elhelyezik, és azokat az információkat, ahol további adatok szerezhetők (például: link és / vagy QR-kód);
- a munkáltató biztonsági kamera politikáját ajánlott egy dokumentumban részletezni, melyet kérésre minden érdekelt személynek a rendelkezésére kell bocsájtani.
A felvételek tárolása és a hozzáférés
A felvételeket és a megfigyelő berendezéseket biztonságos módon, korlátozott területen tárolják. Az adott területre való jogosulatlan belépés semmilyen körülmények között nem engedélyezett. A nyilvántartásokhoz való hozzáférésről listát kell vezetni. A rendszerhez és a tárolt képekhez csak arra jogosult személyek férhetnek hozzá. A képekhez való hozzáféréskor az engedélyezett személyzet két tagjának jelen kell lennie, erről jegyzőkönyv készül, amelyet a munkavállalónak meg kell tartani. Nyilvántartást kell vezetni a nyilvánosságra hozatal időpontjáról, annak a személynek az adataival együtt, akinek ezt az információt átadták (az adott személy nevét és adott esetben az általa képviselt vállalkozást), a kérelem okát és módját amelyben a kérelmet előterjesztették. Megfelelő körülmények között a felvételek a jogszabályokkal összhangban bírósági szervek, bíróságok vagy más illetékes hatóságok rendelkezésére bocsájthatók.
A személyes adatok tárolásának időtartama arányosan megegyezik a feldolgozás céljával, de legfeljebb 30 nap lehet, kivéve a törvényben kifejezetten szabályozott helyzeteket vagy a megfelelően indokolt eseteket.
Összegzésképpen: A videómegfigyelést a munkáltató csak akkor hajthatja végre, ha be tudja bizonyítani, hogy jogos érdekei megfelelően indokoltak és elsőbbséget élveznek az egyének jogai és szabadságai felett. A munkáltatónak ugyanakkor be kell bizonyítania, hogy más módszerek, amelyekkel célját elérhette volna, korábban kudarcot vallottak, és így az egyetlen megoldás a videómegfigyelés marad. Ezenkívül tájékoztatnia kell az alkalmazottait és konzultálnia kell a munkavállalók szakszervezetével (ha van ilyen) vagy képviselőikkel. Az adatok tárolási ideje nem haladhatja meg a 30 napot.
Szerző: Kálmán Hajnal, önkéntes- jogász
