2022. április 7-én az ENSZ Közgyűlés Oroszország Emberi Jogi Tanácsi tagságának a felfüggesztéséről döntött, azt követően, hogy pár nappal korábban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kezdeményezte az eljárás beindítását, az ukrajnai Bucsában az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények nyilvánosságra kerülése következtében. A város polgármestere azt nyilatkozta, hogy legkevesebb 320 ártatlan civilt mészároltak le az orosz katonák.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Ukrajna 2022. február 24-én történt orosz invázióját követően két ízben tartott szavazást Oroszország Emberi Jogi Tanácsi tagságának felfüggesztéséről az „emberi alapjogok súlyos és szisztematikus megsértése” miatt, azonban a szükséges kétharmados többség csak ezen a harmadik tanácsülésen jött létre.
A felfüggesztés után Oroszország azonnali hatállyal lemondott a tagságáról. Mind a felfüggesztés, mind a kilépés rendkívül ritka az intézmény történetében.
Rövid történelmi visszatekintő
Az Emberi Jogi Tanáccsal (a továbbiakban: EJT) hivatalos formában, először a Kofi Annan ENSZ-Főtitkár által kinevezett „Veszélyekkel, Kihívásokkal és Változásokkal Foglalkozó Magas Szintű Munkacsoport” (High level Panel on Threats, Challenges and Change) által 2004 decemberében, „Biztonságosabb világ: közös felelősségünk” (A more secure world: our shared responsability) címmel nyilvánosságra hozott jelentésében találkozhatunk. A dokumentum az Emberi Jogok Bizottságával kapcsolatban megállapította, hogy már nem tudja hatékonyan betölteni feladatát, már nem elég hiteles célokért küzd, valamint tagjai az emberi jogok nemzetközi védelmének és előmozdításának fejlesztése helyett sokkal inkább a saját országuk érdekeit helyezik előnybe.
A 2005. szeptember 14-16 között New Yorkban megrendezett ENSZ csúcstalálkozón elfogadott záródokumentum csupán deklaratív szinten tartalmazta a tagállamoknak azt az elképzelését, miszerint az Emberi Jogok Bizottságát egy állandó Testület, az Emberi Jogi Tanács váltaná fel.
Hosszas viták után végül 2006. március 15-én az ENSZ Közgyűlése 170 igen, 4 nem (AEÁ, Izrael, Marshall-szigetek, Palau) és 3 tartózkodás (Belarusz, Irán, Venezuela) mellett elfogadta az Emberi Jogi Tanács felállításáról rendelkező határozatot. A határozat által sikerült elfogadtatni az általános emberi jogi felülvizsgálati eljárás intézményeit, amelynek részletszabályait már a Tanácsnak kellett az utóbbiakban kidolgozni.
Az EJT napjainkban
Az Emberi Jogi Tanács székhelye Genf, az ECOSOC (az ENSZ keretében működő Gazdasági és Szociális Tanács) helyett a Közgyűlés alá rendelt szerv, amely évente legalább 3 alkalommal, összesen legalább 10 hetet ülésezik. Jelenleg a Tanács az ENSZ legfontosabb emberi jogi testületeként van számontartva, pótolhatatlan feladatokat lát el, de nem tehet többet, mint amire a tagállamok felhatalmazzák. Fontos megjegyezni, hogy az általános emberi jogi felülvizsgálati eljárás által (Universal Periodic Review) négy/négy és fél évente az ENSZ tagállamok emberi jogi helyzete kivizsgálásra kerül. A felülvizsgálat az elmúlt években észlelhetően hozzájárult a nemzetközi emberi jogi egyezmények ratifikációjának felgyorsulásához, amely az egyik legnépszerűbb ajánlás volt a kormányok részéről.
A rendkívüli ülésszak összehívását a Tanács tagjainak egyharmada kezdeményezheti, illetve ugyanezt teheti a Közgyűlés tagjainak kétharmada a súlyos emberi jogsértéseket elkövető tagállamok tanácsbeli tagságának felfüggesztéséért. A Közgyűlésnek jogában áll felfüggeszteni azon tanácstagok jogait és kiváltságait, akikről úgy dönt, hogy tagságuk alatt tartósan és szisztematikusan megsértették az emberi jogokat.
Oroszország felfüggesztése az Emberi Jogi Tanácsból
Az ENSZ Közgyűlése április 7-iki ülésén megszavazta Oroszország felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsból, miután 93 tagállam igennel, 24 ellene szavazott és 58 tartózkodott. Azáltal, hogy felfüggesztették Oroszországot az Emberi Jogi Tanácsból, a tagállamok úgy döntöttek, hogy felelősségre vonják Oroszországot az emberi jogok szisztematikus és súlyos megsértéséért az Ukrajna elleni, előre megfontolt és indokolatlan háborúban.
A Tanács szerint Oroszország brutálisan semmibe veszi a nemzetközi jogot és ezzel együtt az emberi jogokat, ezt bizonyítja a tömeges atrocitások elkövetése. Oroszországnak nincs helye egy olyan testületben, aminek elsődleges célja az emberi jogok tiszteletben tartása.
Az Oroszország által elkövetett, az emberi jogokat súlyosan és szisztematikusan megsértő cselekmények kivizsgálása érdekében a Tanács már korábban független nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról döntött, és a leghatározottabban elítélte az Ukrajnában zajló orosz agresszió által okozott emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértést.
Szimbolikus vagy gyakorlati jelentőség?
Bár a felfüggesztésnek gyakorlati következménye nem igazán van azon kívül, hogy az orosz delegáció a továbbiakban nem vehet részt a bizottság munkájában, szimbolikusan viszont igenis jelentős ez, hiszen az EJT-ből való felfüggesztés által a tagállamok kinyilvánították azt, hogy egyöntetűen elítélik Oroszországot.
Mindenképp egy történelmileg markáns eseménynek lehetünk tanúi, azonban nem precedens nélküli az EJT döntése, hiszen legutóbb Líbia tagságát függesztették fel 2011-ben, Mu’ammar Al-Qadhdhāfī egykori diktátorhoz hű erők által a tüntetők ellen elkövetett erőszak miatt.
Jogi szempontból a felfüggesztés lehetővé tette volna, hogy Oroszország tagságát egy későbbi időpontban akár vissza is állítsák, azonban a szavazás lezárása után azonnal bejelentett orosz válasz a kilépésről jogilag más kategóriát feltételez.
Kilépésre is van példa a Tanács közelmúltbeli történetében (erre azonban teljesen más kontextusban került sor: az Egyesült Államok 2018-ban lépett ki a testületből, azonban 2021-ben visszaválasztották.
Szerző: Iklandi Boglárka, önkéntes- joghallgató
