Egy újabb sikeres évet tudhatok magam mögött a Babeș-Bolyai Tudományegyetem jogi karán, melyről szeretnék reflektálni e beszámoló során. Hogy miért is gondolom sikeresnek a nemrégiben befejeződött második egyetemi évemet? Elsősorban a vizsgák sikeres letétele, másodsorban a biztató versenyeredmények engednek következtetni arra, hogy egyre jobban közeledek céljaim megvalósításához.
Az előző tanévhez képest az idei valamivel másabb volt, izgalmasabb, esemény- illetve élménydúsabbnak láttam. Talán ez a világjárvány hozadéka is, ugyanis míg első éven online felületen szívtuk magunkba a tudást, addig másodév során volt bőven alkalmunk megtapasztalni milyen erővel bír, a már majdnem feledésbe merült, fizikai oktatás, milyen ereje van a közösségnek ahová tartozunk, az újon kötött barátságoknak vagy épp egy intenzív, élőben zajló vizsgaidőszaknak (szessziónak).
Továbbá kiemelném azt is, hogy másodéven megjelenik a büntetőjog mint új tantárgy, mely nehézsége valamint érdekessége által magával ragadja minden diák figyelmét. Számomra a második egyetemi évem meghatározó tantárgya marad, hiszen nehézségei ellenére könnyen érthetővé tették tanáraink, ugyanakkor szerethetővé is. Amellett, hogy rávilágítottak a gyakorlatban fölmerülő problémákra, kiskapuk biztosításával tudatták és magyarázták véleményüket bizonyos jogi intézményekkel kapcsolatban.
Az idei tanév során megismerhettem csoporttársaim, nagy tudású tanáraim, de volt szerencsém visszanyerni a versenyszellemet is bizonyos helyzetek által. A tudásom leellenőrzésére, illetve visszaigazolás gyanánt éltem a lehetőséggel és jelentkeztem a jogi szakosztályok által szervezett versenyekre. Nem föltétlenül a nyeremény volt a fő ok ami versenyzésbe lendített, hanem inkább a kíváncsiság hajtott, valamint a felőrlő kérdések sorozata ami megfogalmazódik olykor az emberben. Visszaigazolásra volt szükségem és valamiféle bizonyosságra, amely rávilágított arra, hogy nem hiábavaló a munkám, hogy erősítsen és motiváljon az utamon, amely a célom megvalósításához vezet. Sosem voltam az a versenytípus de úgy éreztem egy vizsga nem elég ahhoz, hogy hűen tükrözze az elsajátított tudást, hiszen egy felmérés során lehetetlen mindent kikérdezni a diáktól, így csak a tananyag egy bizonyos része kerül a vizsgalapra. A versenyek annál inkább a gyakorlati részekre fókuszáltak, amely segítette a tudás elmélyítését, tapasztalatok bővítését illetve a dolgozatok elbírálóinak a megismerésére is akadt lehetőségem, amely gyarapította az ismeretségi köreim. Ahogy tapasztaltam elég kevesen jelentkeznek ezekre a versenyekre, szerintem meg sokszor nem is a díj elnyerése kellene legyen a mérvadó, hanem inkább az hogy lehetőség nyílik a tudás felmérésére, elmélyítésére valamint tapasztalatszerzésre. Ezzel is bíztatnék mindenkit hogy éljen és fordítsa hasznára a felkínált lehetőségeket, és hogy vegyen részt minél több helyen ezek mind mind értünk vannak.
Szerző: Crețu Csengelle, önkéntes- másodéves joghallgató
