Elővásárlási jog

2021. febr 25

Ahogy azt előzőleg említettük, bármely személy szabadon választhatja meg hogy kinek adja el a tulajdonában lévő javakat.  Ennek a szabadságnak korlátja lehet a törvény értelmében vagy szerződéses úton fennálló elővásárlási jog. Eszerint, aki ilyen joggal rendelkezik, elsőbbséget élvez az adott dolog eladásánál, mint vevő, bármely más személlyel szemben.

Néhány példa törvényes elővásárlási jogra: 

  • Erdőterületek adásvétele során tiszteletben kell tartani a társtulajdonosok, valamint a szomszédok elővásárlási jogát, ebben a sorrendben (Ptk. 1764 cikk)
  • Mezőgazdasági javak esetében a haszonbérletbe vevőnek elővásárlási joga van a bérelt területekre, javakra vonatkozóan (Ptk. 1849 cikk)
  • Azok a tulajdonosok, akiknek javait az állam kisajátította, de a tervezett munkálatok nem kerültek végrehajtásra, a volt tulajdonosnak elővásárlási joga van, valamint a meghatározott ár nem lehet több, mint a kisajátításkor az állam által kárpótlásként felajánlott összeg. (1994. évi 33.törvény 37. cikke)
  • Emellett még elővásárlási joggal találkozhatunk a szellemi tulajdonjog, pl. találmányok esetében, a 2001. évi 10. törvényben, a visszaigénylési eljárások kapcsán, a kereskedelmi jog területén, az 1990. évi 31. törvényben, a nemzeti kulturális javak, ingók és történelmi monumentumok esetében, stb.

Fontos! A 2011. évi 71. törvény 230. cikke eltörli a bérlők elővásárlási jogát a bérelt ingatlanra, amelyet addig az 1999. évi 40. sürgősségi kormányrendelet szabályozott.  

Az elővásárlási jog kifejti hatását, ha a jogosult az eladó ajánlatát annak közlésétől ingók esetében 10 napon belül, míg ingatlanok esetében 30 napon belül elfogadja.  Amennyiben az elővásárló az ajánlatot visszautasítja, a jogosultsága megszűnik.

Amennyiben az eladó már harmadik személynek ajánlatot tett, köteles az ajánlatot az elővásárlóval közölni, aki a fenti határidőn belül köteles kifejezni vételi szándékát, azaz köteles értesíteni az eladót amennyiben élni szeretne elővásárlási jogával. Ebben az esetben a szerződés az elővásárló és az eladó között jön létre, azon az áron, ami a harmadik személy ajánlatában szerepelt.

Harmadik személlyel kötött adásvételi szerződés esetében, melynek tárgya egy olyan dolog, amelyen valaki elővásárlási joggal rendelkezik, csak a jogosultnak az elővásárlási jog nem gyakorlásának felfüggesztő feltétele mellett történhet.  Amennyiben a jogosult a fenti feltételek mellett él elővásárlási jogával, a harmadik személlyel megkötött szerződés visszaható hatállyal megszűnik, azaz olyan, mintha soha meg sem kötötték volna. Az eladó felelős a jóhiszemű harmadik személynek okozott károk megtérítéséért.

Abban az esetben, ha egy adott dolog kapcsán több elővásárlási jogosultság is létezik, akkor először a törvényes elővásárlási jog érvényesül a szerződéses elővásárlással szemben. Amennyiben több törvényes elővásárlási jogosult létezik, akkor az eladó választja ki, hogy kinek adja el az adott javat. Ha több szerződéses elővásárlási jogosult van, akkor ingatlanok esetében az gyakorolhatja ezt a jogát, aki előbb bejegyeztette azt a telekkönyvbe, míg ingók esetében a legrégebbi biztos keltezéssel ellátott szerződéssel rendelkező elővásárló jogosultsága érvényesül.

Fontos! Az ingatlanokat érintő szerződéses elővásárlási jogot a telekkönyvbe be kell jegyeztetni!

Fontos! Az elővásárlási jogot kényszereladás során is érvényesíteni lehet, ennek további részleteiről a polgári eljárás törvénykönyv rendelkezik.

Fontos! Az elővásárlási jog oszthatatlan és nem engedményezhető, vagyis nem átruházható. Valamint, a szerződéses elővásárlási jog a jogosult halálával megszűnik, kivéve, ha egy bizonyos időre létesítették. Ebben az esetben a jogosult halálával automatikusan 5 évre csökken az elővásárlási jogosultság annak létesítésétől számolva.

Legfrisebb bejegyzések

7 + 5 =

Share This