A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.
Az elmúlt időszakban többször is kérdezték: büntetőjogilag hogyan vonhatóak felelősségre a kiskorúak? A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.
Az elkövető kiskorúsága
Természetesen a kiskorúak is felelősségre vonhatóak, azonban fontos megemlíteni, hogy esetükben soha nem beszélhetünk büntetésről; ellenük csupán intézkedéseket lehet hozni.
Fontos azonban, hogy a büntetőjogi felelősséget a román büntető törvénykönyv szigorúan korhoz köti. Ez azt jelenti, hogy a 14. életévét be nem töltött személy büntetőjogilag nem felelős, ellene semmilyen intézkedés nem rendelhető el; a törvény ugyanis feltételezi, hogy 14 év alatt egyáltalán nem rendelkezik ítélőképességgel. Azonban a szülők, a kiskorú által okozott kár megtérítésére kötelezhetőek.
A 14 és 16 év közötti fiatalkorú azonban büntetőjogilag már felelősségre vonható, de csak akkor, ha beigazolható, hogy a cselekményt ítélőképesség birtokában követte el. Ezen képesség felmérését pszichiátriai vizsgálatok által mérik fel.
A 16. életévét betöltött fiatal büntetőjogilag felelős, ugyanis feltételezhető, hogy már rendelkezik ítélőképességgel. Természetesen itt is lehetőség van arra, hogy ennek ellenkezőjét pszichiátriai vizsgálatokkal alátámasszák; ha a bebizonyosodik, hogy a cselekmény elkövetésekor nem rendelkezett megfelelő ítélőképességgel, ebben az esetben – akárcsak nagykorú személy esetében is– nem vonható felelősségre, ugyanis beszámíthatatlannak minősül.
Kiskorúak ellen tehát nevelő intézkedések rendelhetőek el, amelyek lehetnek szabadságelvonással nem járó vagy szabadságelvonással járó intézkedések.
Szabadságelvonással nem járó nevelő intézkedések
A szabadságelvonással nem járó nevelő intézkedések közé sorolhatóak a polgári nevelési gyakorlat, felügyelet, hétvégi szobafogság, illetve a mindennapos felügyelet.
A polgári nevelési gyakorlat olyan intézkedés, amely arra kötelezi a kiskorút, hogy részt vegyen egy legfeljebb négy hónapos programban, amelynek segítségével megértheti a bűncselekmények elkövetésével járó törvényi és társadalmi következményeket. Ezeken a gyakorlatokon való részvétel a pártfogó felügyelet irányítása alatt történik, természetesen olyan módon, hogy az ne befolyásolja a fiatal iskolai vagy szakmai programját.
A felügyelet alatt azt az intézkedést értjük, amellyel a kiskorú mindennapi programját ellenőrzik és irányítják. Például biztosítják az iskolai vagy szakképesítési tanfolyamokon való részvételt, vagy megtiltják a javulási folyamatát hátráltató személyekkel való kapcsolattartást. A felügyelet ugyancsak pártfogó felügyelet irányítása alatt történik, amelyet két hónaptól hat hónapig terjedő időtartamra rendelhetnek el.
A hétvégi szobafogság, mint nevelő intézkedés a kiskorú azon kötelezettségét jelenti, hogy négy héttől tizenkét hétig terjedő időszakban nem hagyhatja el a lakhelyét szombaton és vasárnap, kivéve, ha ebben az időszakban a bíróság által elrendelt programokon köteles részt venni vagy egyéb előírt tevékenységeket lebonyolítani. Ez az intézkedés is a pártfogó felügyelet irányítása alatt történik
A mindennapos felügyelet azt jelenti, hogy a pártfogó felállít a kiskorú számára egy megszabott programot, amely tartalmazza a kötelezően elvégzendő tevékenységek órarendjét és lebonyolítási feltételeit, valamint bizonyos eltiltásokat is tartalmazhat. Ezt az intézkedést három és hat hónap közötti időszakra rendelik el.
A szabadságmegvonással nem járó nevelő intézkedések végrehajtása alatt a bíróság a fiatalkorút egy vagy több kötelezettség betartására is kötelezheti:
- végezzen el iskolai felkészítő vagy szakképzési tanfolyamot
- ne lépje át a bíróság által meghatározott területi határokat a pártfogó felügyelet engedélye nélkül
- ne tartózkodjón bizonyos helyeken, sport- vagy kulturális eseményeken, illetve a bíróság által meghatározott más nyilvános összejövetelen
- tartsa magát távol és ne lépjen kapcsolatba a sértettel vagy annak családtagjaival, a bűncselekmény elkövetésében együttműködő személyekkel vagy a bíróság által meghatározott más személyekkel
- jelenjen meg a pártfogó felügyelet előtt a meghatározott időpontokban
- bizonyos orvosi kezelések elrendelése
Amennyiben a kiskorú rosszhiszeműem nem tartja be a kirótt kötelezetsségeket, a bíróság meghosszabbíthatja vagy súlyosbíthatja az addigi intézkedéseket, de elrendelheti a fiatal valamely nevelő központba való beutalását is.
Szabadságelvonással járó nevelő intézkedések
A szabadságelvonással járó nevelő intézkedéseknek két formája létezik: a kiskorú nevelő központba vagy fogvatartási központba való beutalása.
A nevelőközpont a fiatalkorúak megmentésére szakosodtt intézmény, ahol a képességeinek megfelelő iskolai és szakmai képzési programban, valamint szociális beilleszkedési programokban vesznek részt. A nevelőközpontba való beutalást egy évtől három évig terjedő időszakra rendelhetik el.
A fogvatartási központ a fiatal átnevelésére szakosodott őrizeti és felügyeleti rendszerrel működő intézmény, ahol intenzív társadalmi visszailleszkedési programokban, valamint a képességei szerinti iskolai és szakképzési programokban vesz részt. A beutalást két évtől öt évig terjedő időszakra rendelhetik el. Ha az elkövetett bűncselekményre a törvényben előírt büntetés húsz év vagy annál hosszabb tartamú, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés, a beutalás öt és tizenöt év közötti időszakra rendelhető el.
A szabadságelvonással járó intézkedések akkor alkalmazhatóak, ha a 14-18 év közötti fiatal elkövetett egy másik bűncselekményt, amelyért már egyszer végrehajtott nevelő intézkedést alkalmaztak, vagy amelynek végrehajtása a bűncselekmény elkövetése előtt kezdődött el, valamint, ha az elkövetett bűncselekményért a törvényben előírt büntetés hét évi vagy ennél hosszabb tartamú vagy életfogytig járó szabadságvesztés.
Ha valamely szabadságelvonással járó nevelő intézkedés végrehajtása során a beutalt személy, aki betöltötte a 18. életévét, olyan magatartást tanusít, amely negatívan befolyásolja vagy akadályozza a többi beutalt személy rekuperációs és beilleszkedési folyamatát, a bíróság elrendelheti a nevelő intézkedés végrehajtásának büntetés-végrehajtási intézményben történő folytatását.
A nevelő intézkedések nem vonnak maguk után eltiltást, jogvesztést vagy cselekvőképtelenségeket.
Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!
Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja
