A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.  Az elmúlt időszakban több fiatal tette fel a kérdést: mire figyeljen leginkább szerződéskötés során, ha éppen munkát vállalna?  A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.

A szerződések tevékenységeink nélkülözhetetlen kellékeinek számítanak, különösen a munkavállalás során. Így fontos ismernünk néhány alapszabályt, amelyekre tanácsos odafigyelnünk minden szerződés megkötésekor.

Melyek a szerződéskötésre vonatkozó általános szabályok?

Egy adott szerződés a felek egybehangzó és kölcsönös akaratán alapul, amelynek következménye egy jogi kapcsolat létrehozása, módosítása vagy megszüntetése. A szerződés megkötése jogok és kötelezettsége megszületését eredményezi.

A szerződéskötésnek négy alapfeltétele van:

• a feleknek legyen szerződéskötési képességük;
• mindkét fél beleegyezése legyen érvényes;
• a szerződés legyen meghatározott és legális;
• a szerződéskötésnek legyen morális és legális alapja.

A szerződésnek mindenképp tartalmaznia kell: a felek nevét, megnevezését és személyes adatait, a szerződés tárgyát, az árat vagy az ellenszolgáltatást, a teljesítés idejét, helyét és módját, a szerződő felek jogait és kötelezettégeit, a szerződés érvényességi idejét, a szerződéskötés helyét és idejét, valamint a felek aláírását. Ezeken kívül bármilyen más információt is tartalmazhat, amit a felek fontosnak tartanak. A szerződést legalább annyi példányban kell kiállítani, ahány szerződő fél van.

Mit jelent a munkaszerződés és mit von maga után a hiánya?

Egy személy munkavállalása egy egyéni munkaszerződés megkötésével kezdődik, amelyben az illető magánszemély kötelezi magát egy bizonyos feladatkör ellátására a munkaadó érdekében és fennhatósága alatt, fizetés ellenében. Fontos, hogy ezt az írásos egyességet írott formában, román nyelven, a munka megkezdése előtt legalább egy nappal kössük meg és egy példánynak a munkavállalónál kell maradnia. Emellett a munkavállalónak rendelkeznie kell egy orvosi igazolással, amely bizonyítja alkalmasságát a munkavégzésre. Az orvosi igazolás hiánya a munkaszerződés semmisségét vonja maga után. A munkaszerződés nélkül dolgozó alkalmazottat a törvény 500 lejtől 1000 lejig terjedő pénzbírsággal bünteti, továbbá a munkaadót is bírsággal sújtja.

Kik köthetnek munkaszerződést?

A jogszabályok szerint egy személy 16 éves korától munkaképes, azonban szűlői/törvényes képviselői beleegyezéssel már 15 éves korától is munkába állhat és szerződést köthet. Viszont csak olyan tevékenységeket végezhet, amelyek megfelelőek a fizikai fejlődése, képességei, ismeretei szempontjából és amennyiben ez nem veszélyezteti az egészségét, fejlődését és szakmai felkészülését. Nehéz, káros és veszélyes munkát csak 18 év felett lehet végezni, ezeket a munkahelyeket kormányhatározatok szögezik le.

Mit kell tudni a próbaidőről?

A próbaidő az az időszak, amely alatt a munkaadó és a munkavállaló egyaránt meggyőződhet arról, hogy a munkaviszony az elképzeléseknek megfelelő. A próbaidő egyszerű beosztás esetén 90 napig, vezető beosztásnál 120 napig tarthat és régiségnek tekinthető. Fontos kiemelni, hogy ezen időszak megkezdése előtt meg kell kötni a munkaszerződést, amely csak egy próbaidőt szabhat meg. A munkavállaló fizetésre jogosult ebben a periódusban, és közben vagy lejárta után azonnali hatállyal felmondható mindkét fél részéről indoklás nélkül  a szerződés.

Mire figyeljünk az aláírás pillanatában?

A munkaszerződésünk aláírása előtt mindenképpen olvassuk el a dokumentum teljes tartalmát. Ellenőrizzük, hogy a benne foglaltak megfelelnek-e a szóban elhangzottaknak, különös tekintettel a fizetés és egyéb juttatásokra, valamint a feladatkör pontos meghatározására. Mindez kiemelten fontos, mert egy esetleges probléma esetén csak a szerződésben foglaltakat lehet számonkérni. Amennyiben nem értjük vagy nem vagyunk biztosak a szerződés teljes tartalmában, kérhetjük egy harmadik személy jelenlétét annak megkötésekor.

Milyen jellegű kérdések számítanak tiltottnak a szerződéskötést megelőző állásinterjún?

Minden olyan kérdés tiltottnak minősül a jövendőbeli alkalmazott felé, amely a magánéletére vonatkozik és nem hozható összefüggésbe a munkavégzés feltételeivel. Tehát az alkalmazó nem kérdezhet családi állapotról, hölgyek esetében terhességről, faji hovatartozásról, vallási és politikai nézetekről, szexuális orientáltságról. A fentiekre irányuló kérdések azért tekinthetőek tiltottnak, mert ezen személyes információk hátrányos megkülönböztetéshez vezethetnek az alkalmazás során.

Hova fordulhatunk, ha problémánk merül fel a munkavállalás során?

Munkaügyi konfliktusok esetén elsősorban ajánlott megpróbálni békés úton rendezni ezt a munkáltatóval, mely történhet békéltetési eljárás keretében. Ebben az esetben a felek segítségére van egy munkajogra szakosodott külső tanácsadó a semlegesség, pártatlanság és titoktartás feltételei mellett, a felek szabad beleegyezésével. Emellett az alkalmazott fordulhat a Területi Munkaügyi Felügyelőséghez (Inspectoratul Teritorial de Muncă), amennyiben panasza van a munkáltatóval szemben. Legvégső esetben pedig a bírósághoz fordulhatunk, ahol első fokon az a törvényszék tárgyalja az ügyet, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye vagy adott esetben székhelye található.

Hogyan bontható fel egy  munkaszerződés?

A munkaviszony megszűnhet közös megegyezés alapján, felmondással, elbocsátással vagy a törvény által előírt esetekben (a munkaadó/munkavállaló halála, vállalkozás megszűnése, a határozott időre kötött munkaszerződés lejárása, az alkalmazott szabadságvesztése vagy nyugdíjazása esetében).

A szerződés felbontható a munkavállaló által  írásban benyújtott felmondási kérelemmel. A felmondási idő egyszerű beosztás esetében 20 nap, vezető beosztásnál 45 nap, ami alatt a szerződés érvényes. Amennyiben a munkaadó a szerződésben leírtaknak nem tett eleget, a munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat.

Jogszerűtlen elbocsátás esetén a munkavállaló a bírósághoz fordulhat, amely semmisnek nyilváníthatja az elbocsátásról szóló határozatot és kötelezheti a munkaadót kártérítés fizetésére, továbbá kérésre visszaállíthatják eredeti munkakörébe is.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerzők: Baliga Melinda és Miklós Izabella, joghallgatók, a Jogaink Egyesület tagjai