A tömeges felhasználás kiemelten fontossá teszi a jogbiztonság jelenétét az online szférában. A széleskörű elérhetőségű tartalmakat létrehozó személyeket biztosítani kell arról, hogy alkotásaik az online közegben is megfelelő védelmet élveznek. Az alkotók ezen csoportjába tartoznak többek között a szoftverfejlesztők is, így az ők szellemi alkotása, a szoftver is jogi védelmet élvez.
A 91/250/EGK irányelv a számítógépes programok jogi védelméről az 1. cikkben előírja, hogy a tagállamok a számítógépi programokat az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény értelmében vett irodalmi műként szerzői jogi védelemben részesítik. Romániában a szoftvervédelem általános szabályait a 8/1996-os számú szerzői jogi törvényben találjuk. A törvénybe foglalt rendelkezések alapján, engedélyhez kötött cselekmények a következők: a számítógépi program bármely eszközzel és bármely formában, részben vagy egészben történő tartós vagy időleges többszörözése, a számítógépi program lefordítása, átdolgozása, feldolgozása és bármely más módon történő módosítása, a számítógépi program vagy másolatai bármilyen formában történő nyilvános terjesztése, beleértve a bérbeadást is.
Az általános szerzői jogi rendelkezéseken kívül, megfigyelhetünk néhány olyan különös szabályt illetve kivételt, amelyek kizárólag a szoftverek jogvédelmében alkalmazhatóak. Ahogyan azt a 8/1996-os román szerzői jogi törvény 36. cikke is előírja: a nyilvánosságra hozott műről természetes személy magáncélra másolatot készíthet, ha ez a jövedelemszerzés és jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A szoftverek védelmére kivételes módon nem terjed ki ez az enyhítés. Továbbá a törvény 17. cikke alapján a szakkönyvtárak a művek egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés szintén nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisokra.
A szoftverek licenckonstrukciói
Annak függvényében, hogy a licencszerződések milyen mértékben védik a szoftver írójának jogait, ill. melyek a felhasználók jogosítványai, a licencszerződések több formáját különíthetjük el. Alapvetően négy szempont határozza meg azt, hogy milyen a szoftverek felhasználási módja. Ezek a szempontok azt vizsgálják, hogy a szoftver felhasználása vagy terjesztése korlátozott-e bármilyen módon, továbbá azt, hogy a forráskód megismerhető ill. megváltoztatható-e adott esetekben. Így megkülönböztethetünk ún. „public domain” szoftvereket, tulajdonosi (proprietary) szoftvereket, félszabad (semi-free), szabad (free) szoftvereke.
A. Public domain szoftverek
A köztulajdonban lévő szoftvereknek nincs tulajdonosuk, bárki használhatja, módosíthatja azokat. Fontos megemlíteni azt, hogy míg a többi említett kategóriából lehetséges az ”átjárás”, ezen kategóriába sorolt szoftverek esetében a szerző utólag nem változtathat a felhasználási feltételeken, más kategóriába átsorolásra nincs lehetősége.
B. Tulajdonosi (proprietary) szoftverek/ Zárt forráskódú szoftverek
A tulajdonos engedélye nélkül tiltott ezeknek a szoftvereknek a módosítása, másolása vagy terjesztése, így azokon csak a tulajdonos jogosult módosításokat vagy fejlesztési munkákat végezni. Az ilyen szoftvereket fejlesztő cégek számára a forráskód a vállalat szellemi tulajdonává és eszközévé válik.
1. Kereskedelmi programok
Kereskedelmi szoftvernek nevezünk minden olyan szoftvert vagy programot, amelyet licencezésre vagy végfelhasználóknak történő értékesítésre terveztek és fejlesztettek ki. A hivatásos programfejlesztő cégekhez fűződő tulajdonosi kereskedelmi szoftverek kizárólag ellenérték fejében jutnak el a felhasználókhoz, ezért terjesztésük tiltott illetve a másolatok készítése is csak biztonsági másolatok esetében engedélyezett a felhasználóknak. Ezen feltételek betarthatóságához nagyban hozzájárul az is, hogy a fejlesztők nem bocsájtják a forráskódokat a felhasználók rendelkezésére, sőt általánosak azok a klauzulák is ezekben a licencszerződésekben, amelyek szigorúan tiltják a kódok visszafejtését illetve minden olyan más módszer használatát, amely segítségével a program megismerésére törekednének annak felhasználói. Ilyen esetekben a szerződés létrejöttének feltétele az, hogy a felhasználó elfogadja a kész feltételeket, ebben az esetben a feltételek nem képezik alku tárgyát. Az elfogadás a legtöbb esetben ráutaló magatartással történik, vagyis a program telepítése automatikusan magával vonzza a feltételek elfogadására utaló magatartás megvalósulását. Továbbá nem ritkák azok a kikötések sem, amelyek a felhasználást egy bizonyos időkorláthoz kötik. Így megkülönböztethetünk örökös és ideiglenes szoftverlicenceket. Az örökös kereskedelmi szoftverlicencek előnyei közé sorolható, hogy egyszeri költség befizetéséhez kötöttek, továbbá általában ezek a licenckonstrukciók tartalmazzák az ún. SMA vagy szoftver-karbantartási szerződéseket, így hozzáférést engednek a verziófrissítésekhez is.
2. Egyedi fejlesztésű szoftverek
Az egyedi fejlesztésű szoftverek legtöbbje megrendelésre készül, a megrendelő saját igényeihez és elvárásaihoz igazítják azokat, értékesítésük nem tömegesen történik a nyilvános kereskedelemben fellelhető termékként. Az egyedi fejlesztésű szoftverek használatára nem általánosan előre meghatározott végfelhasználói licencfeltételek (EULA) vonatkoznak, hanem olyan felhasználási szerződések, amelyek az egyedi szoftver fejlesztője és annak megrendelője között köttetnek. Ezek afféle fejlesztési szerződések, amelyekben szerepelnek az adott szoftverre vonatkozó szellemi és vagyoni tulajdonjogi kérdések rendezésére foglalkozó klauzulák.
3. Shareware
A shareware szoftverek legfőbb jellegzetessége a „Try before you buy”, azaz a felhasználónak lehetősége nyílik kipróbálni a terméket bizonyos feltételek mellett, mielőtt megvásárolná azt. Ezek a vásárlást megelőző használati feltételek általában bizonyos felhasználási célra, felhasználói körre, felhasználási időkorlátra vagy egyéb funkcióbeli korlátozásokra vonatkozhatnak. Amikor ezek a program használatához köthető feltételek teljesülnek, a felhasználók két opció közül választhatnak: megvásárolják a programot vagy letörlik azt. Abban az esetben, ha a felhasználó nem vásárolja meg a programot és nem is törli le, hanem ellenérték hiányában is futtatni szeretné azt, akkor találkozhat a program használatának késleltetésével, akadályozásával, ill. a használat teljes megakadályozásával is.
4. Freeware
A freeware olyan szoftvert jelöl, amelyet bárki letölthet az internetről és ingyenesen használható. Annak ellenére, hogy minden megjelenés, ill. terjesztés ingyenes, a freeware szoftverek is szerzői jogvédelem alatt állnak. A freeware tulajdonosi jellege abban nyilvánul meg, hogy a forráskód rejtett marad ezekben az esetekben is, így azok nem módosíthatóak és nem téveszthetőek össze a szabad szoftverekkel, amelyek nyílt forráskóddal rendelkeznek.
C. Szabad szoftverek/ Nyílt forráskódú (open source) szoftverek
A szoftverfejlesztés hagyományos (védett/tulajdonosi) uralkodó elméletétől eltérően ebben az esetben a felhasználók szabad hozzáférést kapnak a forráskódhoz, amelyet módosíthatnak a szoftverhibák kijavítása érdekében, kiegészítő programokat hozhatnak létre annak segítségével, vagy egyszerűen csak ingyenesen használhatják azt. Az egyes felhasználók által eszközölt módosítások visszacsatolásra kerülnek az eredeti forráskódba, így azok is használhatóvá válnak a nyilvánosság számára. Az open-source kategóriában a szoftverek felhasználóinak négy alapszabadságuk van: futtathatják a programot bármilyen céllal, tanulmányozhatják a program működését és felhasználói szükségleteikhez igazíthatják azt, segítő céllal többszörözhetik és terjeszthetik a program műpéldányait, tökéletesíthetik a programot. A program saját szükségletekre való szabásának, módosításának és tökéletesítésének technikai előfeltétele, hogy az így keletkezett forráskódokat tovább kell adni, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Mi a helyzet a nyílt forráskódú szoftverek közzétételi feltételeivel? A hagyományos Copyright szabályok helyébe ún. Copyleft szabályok lépnek. A Copyleft egy általános módszer a programok ingyenessé tételére, melyért cserébe a szerzők megkövetelik, hogy a program minden módosított és bővített verziója is ingyenes legyen. Mivel a Copyleft egy általános fogalom, a koncepció konkrét megvalósítása speciális terjesztési feltételek kidolgozását igényelte. A legtöbb szoftverhez használt terjesztési feltételeket a GNU Általános Nyilvános Licenc (GNU General Public License – GNU GPL) határozza meg. Ezek a feltételek vonatkoznak bármely más olyan programra is, amelyeknek szerzői elkötelezték magukat a használata mellett. Ezenkívül lehetőség nyílik a GNU Kevésbé Általános Nyilvános Licenc (GNU Lesser General Public License – GNU LGPL) feltételeinek használatára, továbbá egy olyan változat is elérhető, amely kifejezetten a hálózatokon futtatott szoftverek esetében használandó, ez a GNU Affero Általános Nyilvános Licenc (GNU Affero General Public License – GNU AGPL).
Szerző: Kálmán Hajnal, önkéntes- jogász
