A Parlamentről, mint Románia legfőbb népképviseleti szervéről

2020. dec 02

December 6-án ismét lehetőségünk nyílik arra, hogy gyakoroljuk választójogunkat. Vasárnap arról szavazhatunk, hogy kik képviseljenek minket, állampolgárokat, a Parlamentben a következő 4 évben, ezért feltevődik a kérdés: mi is a Parlament és mi a szerepe?

A Parlament Románia legfőbb népképviseleti szerve, amely a Képviselőházból (Camera Deputaților) és a Szenátusból (Senat) áll. A Képviselőház és a Szenátus legfontosabb feladata, hogy törvényeket, határozatokat fogad el. A képviselők és a szenátorok számát a választási törvény az ország lakosságához mérten állapítja meg. Minden megyében a lakosság számához mérten meghatározzák, hogy az adott körzetben hány szenátort és hány képviselőt lehet megválasztani. 73.000 lakos után kap a megye egy képviselői helyet, 168.000 lakos után kap a megye egy szenátori helyet a Parlamentben. Ez alapján például Bukarestből 13 szenátor és 29 képviselő kerül a Parlamentbe, Maros megyéből 4 szenátor és 8 képviselő, Kolozs megyéből 4 szenátor és 10 képviselő, Hargita megyéből 2 szenátor és 5 képviselő stb. Senki nem lehet egy időben képviselő és szenátor, továbbá a képviselői vagy a szenátori minőség összeegyeztethetetlen bármely hatósági köztisztség gyakorlásával, a kormánytagság kivételével.

A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokat csak egyetlen párt képviselheti. Az a nemzeti kisebbség, amelynek egyetlen pártja sem érte el a parlamenti képviselethez szükséges szavazatszámot (az országban érvényesen leadott szavazatok 5%-a vagy az érvényesen leadott szavazatok 20%-a négy különböző megyében), egy képviselői helyre jogosult. A Képviselőházat és a Szenátust 4 éves mandátumra választjuk meg.

A Parlament legfőbb szerepe a jogszabályok elfogadása. A Parlament alkotmányos törvényeket, organikus törvényeket és egyszerű törvényeket fogad el. Az alkotmányos törvények tárgya az Alkotmány módosítása. A kizárólag organikus törvénnyel szabályozandó területek közé sorolható a választási rendszer, a népszavazás szervezése és lebonyolítása, a részleges vagy teljes mozgósítás állapotának és a háborús állapotnak a jogállása, az ostromállapot és a sürgősségi állapot jogállása, a bűncselekmények, a büntetések és végrehajtásuk rendszere, a közkegyelem vagy a kollektív megkegyelmezés gyakorlása, a köztisztviselők jogállása, a tulajdon és az öröklés általános jogállása,  az oktatás általános szervezete, a helyi közigazgatás és a terület szervezése, valamint a helyi autonómia általános jogállása, a munkaviszonyok, a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a szociális védelem általános jogállása, a romániai nemzeti kisebbségek jogállása, valamint a vallásfelekezetek általános jogállása. Azokat a területek, ahol az Alkotmány nem írja elő a organikus törvény elfogadásának kötelezettségét, egyszerű törvény útján szabályozzák.

A törvénykezdeményezés mindkét ház tevékenységébe beletartozik. A többi területre a szentárok és képviselők bármelyike kezdeményezhet törvényjavaslatot. Emellett előterjeszthet törvényjavaslatot a Kormány (amely a miniszterek összessége), valamint legkevesebb 100.000 választópolgár is.

A belső szervezésre vonatkozóan az Alkotmány előírja, hogy a Képviselőház és a Szenátus általában külön üléseken végzi tevékenységét, viszont az Alaptörvény rendelkezik olyan esetekről is, amelyekben a képviselők és a szenátorok többségének a szavazata szükséges ahhoz, hogy egy jogszabályt el lehessen fogadni. Ilyen eset például az állami költségvetés jóváhagyása, az általános vagy részleges mozgósítás kihirdetése, a hírszerző szolgálatok igazgatóinak kinevezése, a képviselők és szenátorok díjazásának megállapítása stb.

Románia kétkamarás rendszere feltételezi, hogy az adott törvénytervezet szabályozási területe alapján a Képviselőház valamint a Szenátus lehet először megkeresett ház, valamint döntéshozó ház. Az először megkeresett ház döntése konzultatív jellegű, a valós döntést a második sorban megkeresett, vagy döntéshozó ház fogadja el. Fontos megemlíteni, hogy az is lehetséges, hogy az először megkeresett ház nem is vitatja meg a törvényjavaslatot, amely 45 nap után automatikusan hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánul és előterjesztésre kerül a döntéshozó házhoz.

 Megvitatásra és elfogadásra a Képviselőházhoz nyújtják be például a nemzetközi szerződésekről, a politikai pártokról, a katonai kötelezettségek teljesítéséről, a minisztériumok működéséről szóló törvénytervezeteket stb. Az Alkotmányban limitált módon csak a Képviselőház törvényhozó kompetenciái vannak felsorolva, ezért értelmezés szerint minden más a Szenátus hatáskörébe tartozik, Ilyen például az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem, a közúti szabályok stb.

Az először megkeresett ház mindig az a ház, amelyik illetékes a törvénytervezet elfogadásában. Egy törvénytervezet benyújtása esetén az illetékes ház 45 napon belül dönt, hogy elfogadja-e a tervezetet (összetett törvények esetén a határidő 60 nap). A döntés után a törvénytervezetet átküldik a másik háznak. Abban az esetben, ha mindét ház elfogadta a tervezetet, véglegesítik azt és az Államelnök jóváhagyásával hatályos törvény lesz belőle. Ellenkező esetben, ha a második ház nem ért egyet a tervezettel, az visszakerül az először megkeresett házhoz, amely változtathat rajta vagy újratárgyalás után elfogadhatja és elküldheti az Államelnöknek jóváhagyásra.

Az egyszerű törvényeket mindegyik ház jelen levő tagjai többségének a szavazatával fogadja el, az organikus törvényeket mindegyik ház tagjai többségének a szavazatával fogadja el.

Reméljük cikkünk elolvasása után tiszta képet alkotsz a Parlamentről, mint Románia legfőbb népképviseleti szervéről és annak fontosságáról, így belátásod szerint fogod gyakorolni választójogodat.

Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában való részvételhez, akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján. (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 21. cikk)

Legfrisebb bejegyzések

9 + 14 =

Share This