Köteles rész, avagy kitagadhatnak az örökségből?

2021. márc 09

Abban az esetben, ha az örökhagyó úgy dönt, hogy kifejezetten rendelkezik vagyona sorsáról elhalálozása után, ezt végrendeletben teheti meg. Ilyenkor az örökhagyó megszabhatja, hogy bizonyos javai kihez kerüljenek, melyik örököse legyen jogosult több, vagy kevesebb részre a vagyonából, valamint kijelölhet olyan személyeket, akik a törvényes öröklési rend szerint nem örökösök, vagy valaki akadályozza vagy korlátozza az öröklési jogukat.

Az örökhagyó szabadsága azonban nem teljeskörű, ami azt jelenti, hogy van olyan örökös, akit az örökhagyó nem tagadhat ki teljes mértékben az örökségből, ezek a személyek mindenképp örökölik a törvényes öröklési rend szerint nekik kijáró vagyonrész felét, ezt nevezzük köteles résznek.

A kötelesrészre jogosult örökösök a túlélő házastárs, az elhunyt leszármazottai, vagyis gyermekei, unokái, dédunokái, valamint az előjogosult felemenők, azaz a szülők. Ezeket az örökösöket az örökhagyó végrendelete ellenére is megilleti a törvényes öröklés szerinti vagyonrész fele.

Lássunk egy konkrét példát: János végrendeletében úgy rendelkezik, hogy teljes vagyonát a túlélő házastársára, Katalinra kívánja hagyni. Ugyanakkor a házaspárnak van két gyermeke. Látszólag János kitagadta gyermekei az örökségből. Azonban a Ptk. rendelkezései alapján, a kötelesrészre jogosult örökösök bizonyos védelmet élveznek ezekben a helyzetekben. A vagyon a következő képpen oszlik el az örökösök között: a gyermekek közösen örökölik a vagyon a végrendelet hiányában egyébként rájuk eső részének felét, azaz 3/8-ad részt, a fennmaradt 5/8-ad részt örököli a végrendelet alapján a túlélő házastárs. Más szóval, amennyiben léteznek köteles részre jogosult örökösök, az örökhagyó csak a vagyonának felével rendelkezhet szabadon, vagyis átruházhatja azt más örökösre, esetleg kinevezhet valakit örökösének.

Amennyiben az örökhagyó végrendeletében vagy már életében ingyenes juttatásként (adományént) vagyonának több mint feléről rendelkezett, a kötelesrészre jogosult örökösök, ezek örökösei vagy biztosítékban nem részesült hitelezői kérhetik ezen rendelkezések mérséklését, azaz minden olyan rendelkezés amely a vagyon több mint felét érinti, úgymond érvényét veszti.  Ennek megállapítását a jogosultak egy 3 éves határidőn belül tehetik meg az örökhagyó halálának pillanatától számolva, vagy abban az esetben, ha később jut tudomásukra az örökhagyó végrendeletének vagy adományozásának léte, akkor ettől a későbbi időponttól.

Ennek fényében tehát, a károsult köteles részre jogosult örökösök kérhetik, hogy az őket megillető vagyonrészt megkaphassák, akkor is, ha az örökhagyó látszólagosan kitagadta őket az örökségből.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a román Ptk. szerint tényleges kitagadás csak a II. osztályba tartozó előjogosult oldalágiak, vagyis a testvérek és ezek leszármazottai, valamint a III. és IV. osztályba tartozó örökösök esetében lehetséges. 

Legfrisebb bejegyzések

7 + 5 =

Share This