Mikor beszélünk jogos önvédelemről?

2024. márc 10

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.

Az elmúlt időszakban többször is kérdezték: mi számít önvédelemnek? A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.

Először is fontos tudni, hogy a jogos védelemben végrehajtott cselekmény nem minősül bűncselekménynek. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mit is jelent a jogos önvédelem, ugyanis a törvénykezés szigorú feltételekhez köti, hogy mikor valósul meg olyan támadás, amelyre jogosultak vagyunk védekezéssel reagálni. Nem jogosít fel bennünket ugyanis bármilyen jellegű agresszió arra, hogy önvédelemből a támadó halálát vagy súlyos testi sértését okozzuk. Amennyiben túl lépünk egy bizonyos határt, könnyen megtörténhet, hogy jogilag mi is felelőssé válunk.

Hogyan szabályozza a román büntető törvénykönyv (Btk.) az önvédelmet?

A jogos védelem nem minden esetben pusztán önvédelem, ugyanis jogos védelem keretében nemcsak a saját magunkat, hanem másokat is megvédhetünk. A Btk. szerint, ugyanis jogos védelemben cselekszik az a személy, aki azért követi el a cselekményt, hogy elhárítsa az ellene, más személyek vagy azok jogai ellen, illetve a közérdek ellen irányuló fizikai, közvetlen, azonnali és jogtalan támadással keletkezett veszélyt, amennyiben a védelem arányos a támadás súlyosságával.

Nagyon fontos feltétel tehát, hogy az önvédelem nem lehet szükségtelenül intenzív, mértékének a támadás elhárításához kell igazodnia, vagyis azzal arányos erejűnek kell lennie. Például, ha arcon ütöttek bennünket azért, hogy megpróbálják ellopni a pénztárcánkat, nem védekezhetünk úgy, hogy fegyvert rántunk és lelőjük a támadót.

A támadás feltételei

A támadás fizikai erőszak formájában kell, hogy megvalósuljon. Csak szóban vagy írásban tett fenyegetés, vagy bármilyen megfélemlítés nem jogosít fel bennünket arra, hogy fizikai erőszakot alkalmazzunk az agresszorral szemben.

A támadásnak azonnalinak és közvetlennek kell lennie; előbbi azt jelenti, hogy a támadás azonnal vagy rövid időn bekövetkezhet, és kétséges, hogy védekezés nélkül a támadás elhárítása később lehetséges lenne. Abban az esetben, ha például valaki azt mondja, le fog szúrni bennünket miközben késért nyúl, a védekezőnek nem kell megvárnia, amíg a támadó a késsel felé szúr, vagy megvágja. A kés felvétele megalapozza azt, hogy a védekező megelőzze a támadást. Utóbbi pedig arra utal, hogy ne legyen semmilyen akadály, amely meggátolhatja az agresszort a támadásban.

Végül pedig, a támadásnak jogtalannak kell lennie, vagyis az agresszió nem törvényes felhatalmazás által valósult meg. Példaként említhető, amikor a hatóságok üldözött személy ellen agressziót kénytelenek alkalmazni, annak megállítása érdekében.

Ahhoz, hogy az önvédelmünk jogos legyen, mindezen feltételeknek együttesen kell, hogy teljesülnek.

A védekezés feltételei

A védelemnek azért kell megvalósulnia, hogy azzal a támadást elkerülhetővé tegye. Fontos azonban, hogy a védelem ne legyen sem túl korai, sem túl késői. A jogos védelem a támadás idejében megvalósuló reakció, tehát térben és időben a támadáshoz kötött és addig tart, amíg a támadás okozta közvetlen fenyegetés, veszély megszűnik. Amíg nem egyértelmű, hogy az agresszor támadni akar, mi sem tehetünk erőszakos lépéseket, tehát nem lehet korai. Ugyancsak nem lehet késői sem, vagyis, ha egyértelművé válik, hogy az agresszor már nem szándékozik vagy már nem tudja folytatni a támadást, akkor mi sem reagálhatunk továbbra is támadással. A védekezésből tett cselekményünk csak addig terjedhet, amíg az szükséges a veszély megszüntetéséhez. A védekezés csakis a támadó ellen irányulhat, nem pedig harmadik fél ellen, vagy a támadó tulajdonával szemben. Valamint, amit már korábban is kiemeltem, a védekezésnek mindig arányosnak kell lennie a támadással.

A vélelmezett védelem

A Btk. szerint, vélelemezni kell, hogy jogos védelemben cselekszik az is, aki azért követi el a cselekményt, hogy elhárítsa a lakásba, helyiségbe, mellékhelyiségbe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakosan, fondorlatos módon, betörés útján, más törvénybe ütköző módon, illetve éjszaka történő jogtalan behatolást.

A vélelmezett önvédelem esetében a védekezés feltételei csupán annyiban másak, hogy a behatoló részéről a támadás nem kell feltétlenül fizikai formában is megvalósuljon, ugyanis már önmagában az is támadásnak minősül, hogy jogtalanul tartózkodik a helyiségben. Tehát ebben az esetben a támadás körülményei változnak, ugyanis itt egy jogtalan behatolásról van szó, amely erőszakkal, ravaszsággal és betöréssel valósul meg az éjszaka folyamán, és amely esetben a védekező jogosan vélelmezi, hogy a behatoló rossz szándékú, ezért erre védelemmel reagál.

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.

Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!

Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja

Legfrisebb bejegyzések

11 + 7 =

Share This