Sajnos mindenki életében elkövetkezik az a szomorú pillanat, amikor valamely hozzátartozóját elveszti. Amennyiben az elhunyt vagyonáról vagy annak egy részéről nem rendelkezett végrendeletben halála előtt, a vagyon a törvényes öröklési rend szerint a legközelebbi élő hozzátartozókra száll, amennyiben ezek nem érdemtelenek az öröklésre. Ha az elhunytnak nincs jogos örököse, a vagyon az államra száll.
A román polgári törvénykönyv négy örökösi osztályba sorolja a hozzátartozókat, mégpedig:
Első osztály: egyenes ági leszármazottak, függetlenül az öröklési rangtól. Ide tartoznak tehát az elhunyt gyermekei, unokái, dédunokái, ükunokái stb.
Fontos megjegyeznünk, hogy az öröklési sorrendben a vérszerinti rokonok és az örökbefogadás útján kialakult rokonság között nincs különbség, ugyanúgy a házasságon belül vagy kívül született, elismert gyermekek öröklési jogai között sem.
Második osztály: előjogosult felmenők és előjogosult oldalágiak, negyedrangig beleértve. Ide tartoznak az elhunyt szülei és a testvérei, a testvérek gyermekei és annak gyermekei negyedrangig.
Harmadik osztály: szokásos egyenes ági felmenők. Ide tartoznak a nagyszülők, dédszülők, ükszülők.
Negyedik osztály: szokásos oldalágiak, negyedrangig beleértve. Ide tartoznak a nagynénik, nagybácsik és első unokatestvérek.
Szabály szerint tehát először a gyermekek örökölnek, ha nincsenek gyermekek, akkor a szülők és testvérek, vagy azok leszármazottai, majd a nagyszülők, dédszülők, végül a nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek.
Fontos tudni, hogy a túlélő házastárs nem tagja egyik örökösi osztálynak sem, viszont minden esetben örököl, a következő módon:
- Ha az első osztállyal együtt örököl, tehát az örökösök az elhunyt gyermekei és azok leszármazottai, akkor a túlélő házastárs része ¼, míg a gyermekek és azok leszármazottai egyenlően osztoznak a vagyon fennmaradt ¾-ed részén.
- Amennyiben nincsenek gyermekek, a túlélő házastárs a második osztállyal együtt örököl. Ha a második osztályban egyidejűleg örökölnek a testvérek és a szülök is, akkor ők együttesen 2/3-részt kapnak az örökségből, míg a fennmaradó 1/3-ad rész a túlélő házastársra száll. Amennyiben a második osztályban csak a szülők vagy csak a testvérek (vagy azok leszármazottai) örökölnek, akkor a túlélő házastárs ½ részt örököl.
- A harmadik osztály és negyedik osztály esetében, a túlélő házastárs az örökség ¾-ét tudhatja magáénak, míg a fennmaradó ¼-ed részt a harmadik osztályba tartozók, ennek hiányában a negyedik osztályba tartozók öröklik.
- Ha nincsen a túlélő házastárson kívül más élő hozzátartozója az elhunytnak, a túlélő házastárs örökli a teljes vagyont.
Fontos! A túlélő házastársnak joga van a közös lakásban lévő mindennapi használati tárgyak, bútorok, berendezések öröklésére a saját öröklési részén kívül, abban az esetben ha nem az első osztállyal együtt örököl. Ellenkező esetben, ezeken osztoznia kell a gyermekekkel. Ezen kívül, ha a túlélő házastárs nem rendelkezik saját lakással, joga van lakhatási joghoz az elhunyttal közösen használt lakásban, általános szabály szerint a vagyon elosztásáig.