A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni.
Az elmúlt időszakban kérdezőink többször is arra panaszkodtak, hogy amikor rendőri segítségért fordultak, az nem mindig teljesítette kötelességét, nem adott megfelelő eligazítást, vagy éppen szakszerűtlen hozzáállást tanusított. Mi a teendő ilyenkor? Hová fordulhatunk? A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.
Életünk során számos okból lehet dolgunk a rendőrséggel. A legtöbb visszaélést azonban mégis panasztevőként vagy előállítottként tapasztaljuk; talán azért, mert mindkét helyzet nagyon kiszolgáltatott lehet bárki számára. Szerencsére, nem minden esetben történik visszaélés, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a rendőr hozzáállása elfogadhatatlan.
Lássuk, először panasztevőként milyen problémába ütközhetünk és milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre.
Milyen kötelességei vannak a rendőrnek az állampolgárokkal szemben?
Sokszor hallani olyan esetről, amikor valaki panaszt szeretne tenni a rendőrségen, de ott lebeszélik róla, elbátortalanítják. Ez legtöbbször családon belüli erőszak vagy ismeretlen tettes esetén történik meg. Fontos azonban tudni, hogy előbbinél a rendőr nem hivatkozhat például arra, hogy családi konfliktusba nem avatkozhat, vagy az utóbbi esetében, tegyük fel lopás kapcsán, ugyancsak nem utasíthatja el a feljelentésünket arra hivatkozva, hogy nem tudjuk az elkövető kilétét. Amennyiben valós bűncselekménnyel fordulunk a rendőrhöz, annak kötelessége tehát regisztrálnia a panasztételt, és adott esetben azonnal kivizsgálni az ügyet, valamint tájékoztatni bennünket arról, hogy milyen lehetőségekkel élhetünk a továbbiakban.
A rendőr legfőbb feladata tehát az állampolgárok védelme és a törvények betartása. Kötelessége feladatait szakszerűen ellátni, továbbá mindenki felé tiszteletet, becsületet és fegyelemet tanusítani, különösen odafigyelve azokra a személyekre, akik valamilyen okból kifolyólag kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Mikor beszélhetünk abuzív, szakszerűtlen magatartásról?
A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, aki hivatali hatáskörének gyakorlása során sérteget, fenyeget, vagy fizikai erőszakot alkalmaz velünk szemben, akkor visszaélésszerű magatartást tanusít, amelyet egy hónaptól hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel is büntethetnek. Fenyegetés, ütlegelés vagy más erőszak esetén a büntetés növelhető. Fontos, hogy a rendőr fizikai erőszakot csakis bizonyos, a törvény által előírt helyzetekben alkalmazhat.
Továbbá, a rendőrnek kötelessége elutasítania a korrupciót, nem fogadhat el pénzt, javakat, szívességet, amely befolyásolhatja elfogulatlanságát, illetve tartózkodnia kell a hivatali visszaéléstől. A Btk. szerint, az utóbbi bűncselekmény akkor valósul meg, amikor a köztisztviselő hivatali hatáskörének gyakorlása során nem teljesít egy bizonyos tevékenységet, vagy azt hibásan teljesíti, és ezáltal kárt okoz vagy megsérti egy természetes személy vagy jogi személy jogait, érdekeit. Két évtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel és a köztisztség gyakorlásának jogától való eltiltással büntetendő.
Hol tehetünk panaszt?
Amennyiben úgy véljük, a rendőr nem megfelelően látja el kötelezettségeit velünk szemben, panaszt tehetünk a rendőrség vezetőségénél, ahol az adott rendőr a tevékenységét végzi. Magatartása írásbeli megrovással, fizetés csökkentésével, előléptetés elhalasztásával, vagy akár elbocsátásával is szakncionálható.
Továbbá, ha a fennebb említett visszaélésszerű magatartás vagy hivatali visszaélés bűncselekménye is megvalósul, feljelentést tehetünk ellene az ügyészségen.
Milyen jogaink vannak előállítottként a rendőrségen?
A rendőrnek a következő körülmények között van joga bevinni bennünket a rendőrségre:
- nem tudta megállapítani személyazonosságunkat, illetve, ha fenn áll annak a gyanúja, hogy az irataink nem valósak
- magatartásunkkal azt a gyanút keltjük, hogy bűncselekményt követtünk el vagy készülünk elkövetni
- tetteinkkel saját vagy mások életét, testi épségét vagy a közrendet veszélyeztetjük
- a helyszíni intézkedés alkalmazása veszélyt jelenthet ránk vagy a közrendre nézve
Fontos tudni, hogy amennyiben a fentiek valamelyike miatt előállítanak bennünket a rendőrségen, akkor sem tanusíthatnak velünk szemben abuzív magatartást, és ilyen körülmények között is élhetünk bizonyos jogokkal.
A rendőrnek tehát kötelessége elmondani az előállítás okait a lehető legrövidebb időn belül, illetve tájékoztatnia kell bennünket a jogainkról. Jogunk van megtagadni hogy szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot tegyünk. Kivételt képeznek a személyazonosságunkat igazoló adatok, amelyeket kötelességünk elmondani. Jogunk van ügyvédhez, illetve ahhoz, hogy értesítsük a családunkat, vagy bármilyen más személyt a történtekről. Amennyiben nyelvi vagy speciális kommunikációs nehézségeink (némaság, siketség) vannak, jogunk van tolmácsot, vagy olyan személy segítségét kérni, aki segítheti a kommunikációs problémáinkat.
A rendőr jogosult feladatai ellátása során kényszerítő eszköz alkalmazására, amely lehet fizikai erő, ideértve az önvédelmi vagy mozgáskorlátozási eljárások alkalmazását is, mint például a bilincs vagy egyéb olyan eszköz, amely lehetővé teszi a felső és/vagy alsó végtagok rögzítését. A kényszerítő eszközök használata azonban intenzitását és időtartamát tekintve nem haladhatja meg a szükségeset.
Jogunk van fellebezést tenni az ellenünk tett intézkedések ellen a rendőrnél, vagy annak felettesénél. Amennyibben megállapított, hogy a meghozott intézkedések fenntartása továbbá nem szükséges, kötelességük bennünket elengedni.
Ha bármilyen jogi kérdése van, ingyen felteheti egyesületünk oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
Ez a jogi cikk megjelent a Szabadság regionális újságban is!
Szerző: Burca Mercédesz, jogász, a Jogaink Egyesület tagja
